Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
Lesti Árpád írása
A Vigadó elődjének, a Redoute-nak létrejötte majd az épület és utóda a Vigadó élete nagyban összefüggött a Duna szemközti oldalán magasodó vár életével.
Kezdhetjük azzal, hogy a török Budavárból történő 1686-os kiűzése után merült fel Pest lakosaiban, hogy szükségük volna egy bálteremre és egy színházi teremre a városban, hogy ne kelljen átkelniük szórakozás céljából a német ajkú Budára. Célkitűzésük beteljesülését csak kései utódaik – unokáik, dédunokáik – láthatták megvalósulni, hiszen csupán a XIX. század első harmadára készült el a Redoute, ami kifejezetten a bálok számára épült fel. A pesti klasszicista építészet csúcsteljesítményének sorsát az pecsételte meg, hogy itt ülésezett az első népképviseleti országgyűlés 1848-ban, így a tavaszi hadjárat alkalmából Budavár ostroma során a megerősített várból ágyúval lőtték Pest klasszicista palotasorát, megsemmisítve így a fényűző palotát is. Aztán felépült a hazai romantikus építészet csúcsteljesítménye, a Feszl által tervezett Vigadó, és 1886-ban nagyszabású eseménysorral – több mint 2000 korabeli tárgyat és metszetet tartalmazó kiállítással, emléktábla avatással a várban, a visszafoglalást bemutató tanulmányokkal vagy éppen Csiky Gergely Petneházy című színműjével - készültek Budavár visszafoglalásának 200. évfordulójára, amelynek csúcspontját kétségtelenül Ferenc József és a külföldi delegációk részvételével a Vigadóban megtartott díszülés jelentette.
A látványosság vágya miatt már jóval a hivatalos kezdés előtt megteltek a környező utcák a bámészkodó érdeklődők tömegével, akik között csak a lovas rendőrök tudták fenntartani a rendet. Ha a sok díszmagyarba öltözött meghívott között a közönség felismert egy-egy népszerű személyiséget élénken üdvözölte, a honvéd-altábornagyi ruhában érkező gróf Andrássy Gyulát éljenzés is fogadta. Délután öt órakor érkezett meg a császár nyitott udvari fogatban, tábornoki egyenruhában, s foglalta el helyét a nagyteremben felállított nagy piros bársony támlaszékén, a trónon. A szervezők figyeltek arra is, hogy meghívják az ostromban részt vevő nemzetek delegációit, valamint a támadók leszármazottait, ők az első padsorokban illetve külön emelvényen foglalhattak helyet. Kitüntetett helyen, Ferenc József oldalán kapott helyet a német császár küldöttsége, ami mindennél jobban mutatta a két uralkodó egymás iránti figyelmét. Ráth Károly főpolgármester és B. Kemény Gábor, a Magyar Történelmi Társulat elnöke megnyitó beszédei után gróf Széchen (Szécsen) Antal másfél órás felolvasásában (!) ismertette a visszafoglalás jelentőségét, ezt követően Budapest első embere az ülést 10 percre felfüggesztette, mialatt a király távozott. A rendezvény folytatásaként az ostrom részleteit ismerhették meg a résztvevők, végül Ráth újabb felszólalása a programok végét jelentette. Másnap került sor az ünnepi Te Deumra, majd a Vasadi Ferenc tervezte emléktábla leleplezésével zárultak az ünnepségek, éppen 133 évvel ezelőtt.
Tehát éppen 333 esztendeje annak, hogy az egyesült európai, keresztény seregek kiűzték a törököt Budavárából, lehetőséget adva így Pest lakosai számára egy bálterem létrehozására, amely épülete előbb a Redoute, majd a Vigadó nevet kapta.
***
További Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből:
