Hírek

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz
2019. 04. 16.
Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz
Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról kérdeztük a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.

Milyen céllal született meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sorozata?

A Szó – szín – játék sorozat annak idején Ács Margit írónő, az MMA rendes tagjának kezdeményezésére indult el 2014-ben. Szinte adódik, hogy egy olyan Akadémiának, amelynek van irodalmi és színházi tagozata, legyen egy olyan tere, programja, ahol a még aktív művészek megszólalhatnak. Ehhez színpad kell, a Pesti Vigadó pedig rendelkezik a Sinkovits Imre Kamaraszínpaddal, amely kifejezetten izgalmas tér ahhoz, hogy Ács Margit gondolata valóra váljék.

Az idei évad már az Ön művészeti vezetésével jön létre. Hogyan került a sorozat közelébe? Milyen változásokkal indult útjára az évad?

Az első időszakban megszülető előadásoknak még nem nagyon voltam tanúja, lévén a Veszprémi Petőfi Színházat igazgatom évek óta.  A múlt évben kaptam a megtisztelő felkérést a sorozat 2019-es műsortervének összeállítására. A színpad lokálisan a Belváros szívében, olyan helyen helyezkedik el, ahol 500 méteres körzetben több színház is működik. Budapesten nagyon gazdag és értékes a kulturális kínálat, jól működnek a színházak, ebbe a rendszerbe befogadó színházként illik most a Sinkovits Imre Kamaraszínpad. Mérete meghatározza, hogy melyek azok az előadások, amelyeket jól lehet itt színpadra állítani, s nyilvánvalóan a stúdió vagy kamarajellegű, néhány szereplős daraboknak kiváló a helyszín. Amikor az egész budapesti kínálatot nézem, azt látom, hogy elsősorban a vidéki színházak azok, amelyek lehetőséget kaphatnának a bemutatkozásra, hiszen erős hátteret képeznek a magyar színjátszásban. Igazán jó előadások születnek, a kamara és stúdió előadások, komoly szerepet játszhatnak egy-egy évadban.

Az mennyiben könnyíti meg az évad összeállítását, hogy a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójaként Önt választotta elnökéül a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete 2015-ben? Nagyobb rálátása van így az összes vidéki színház előadására?

Alkatilag olyan ember vagyok, aki szereti az egészet rendszerben nézni. Magyarországon nagyon értékes a színházi rendszer, amelynek közepe Budapest, de a vidéki nemzeti és kiemelt színházak is szerves részei az egésznek. Az egyesület elnökeként jobban figyelem hol mi történik, kinek mi a problémája, vannak-e közösen megoldandó ügyek. Figyelem a műsorokat és kérek is a vezetőktől ajánlásokat, melyek azok a produkciók, amelyeket bemutatásra kínálnak.

A sorozatban mit láthattak eddig a nézők, és mi lesz még?

Az első darab a Pécsi Nemzeti Színház Grace és Glória című előadása volt. Teljesen beépített színpadképet láttak a nézők, telt házat és nagyon nagy sikert ért el a csodálatosan játszó Sólyom Kati és Füsti Molnár Éva. Igazán jó felütés volt minden szempontból. Februárban a Debreceni Csokonai Színház Oszkár és Rózsa Mami című produkciója volt látható Kubik Anna, az MMA rendes tagjának főszereplésével. Márciusban Gyurkovics Tibor Isten nem szerencsejátékos című darabját mutatjuk be, ahol Nagy Viktor rendező, Reviczky Gábor és Rátóti Zoltán színművészek is az MMA Színházművészeti Tagozatának rendes tagjai, ráadásul maga a szerző az MMA alapító tagja volt 1992-ben! Áprilisban egy határon túli produkció érkezik, a Jelenetek egy házasságból Gál Tamás, az MMA Színházművészeti Tagozatának ösztöndíjasa és felesége, Kiss Szilvia előadásában. E fellépés is erősíti majd azt a tényt, hogy nagyon komoly színészek, művészek élnek a határon túl, akik számára sokszor külön kihívást jelent a magyar kisebbségi lét megélése, vállalása és a művészi körülmények biztosítása.

Rátóti Zoltán javaslatára, Kodolányi Gyula költő, író, az MMA rendes tagja megkeresésére Kodolányi Jánosra fogunk emlékezni májusban a Zárt tárgyalás című előadással. Ezzel le is zárul a Szó – szín – játék sorozat téli-tavaszi időszaka, de már előkészületben vannak a következő hónapok rendezvényei, s annyit már elárulhatok, hogy érkezik majd a Szolnoki Szigligeti Színház előadása, a Hárman a padon, megemlékezünk Hamvas Béláról és jön a Kaláka együttes is.

Ön a Nemzeti Színház stúdiósa volt a Főiskola elvégzése előtt, ahol nap, mint nap találkozhatott Sinkovits Imrével, akiről az MMA elnevezte a Pesti Vigadó Kamaraszínpadát. Milyen emléket őriz a nemzet színészéről, az akkor társadalmi szervezetként működő Magyar Művészeti Akadémia tagjáról és milyen érzés ezek után e sorozatot a róla elnevezett színpadra szervezni?

Ráadásul néhány házzal a Pesti Vigadó mellett volt a lakása… Nagy felelősség és nagy ajándék az én generációmnak, hogy olyan elődei voltak, akikre föl tudott nézni, akiktől tanulni tudott, akiket akart követni, és akik igazodási pontként megjelennek az életében. Törekednünk kell arra, hogy a ránk hagyott örökségüket méltó módon vigyük tovább. Játszottam vele együtt a Mózes című darabban, ahol a második felvonásban címszereplőként volt jelen, s csodálatos volt nézni az Ő kedves, nagyformátumú alakját. Sinkovits igazi „bölényként" jelent meg a színpadon, aki szinte „elbődült", ha kellett, aztán csodálatos finomsággal elmondott egy monológot. Ő és pályatársai hagyatéka számunkra büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz.


PROGRAMAJÁNLÓ

Kodolányi János: Zárt tárgyalás

2019. 05. 02. 19:30 Sinkovits Imre Kamaraszínpad 

Jegyvásárlás