Hírek

Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
2018. 11. 17.
Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből

A főpolgármester kigolyózása

Hosszú egyeztetések és tanácskozások után születése pillanatához ért 1873 végén a nemzet új fővárosa, Budapest. Pest, Buda és Óbuda egyesítése már évek óta napirenden volt, azonban ekkor ért meg az idő, hogy méltó, világvárosi jelentőségű fővárosa legyen a hazának. Az egyesítés csak akkor lehetett befejezett, ha megválasztásra kerültek az új város irányítói is, élükön a főpolgármesterrel.

Az újonnan létrehozott tisztség inkább volt tekinthető reprezentatívnak, mintsem a valódi, gyakorlati döntéshozói hatalom megtestesítőjének. Feladata a kormány és a város közti párbeszéd, így mind a két fél bizalmával rendelkeznie kellett az azt betöltő személynek. Ennek fényében érthető, hogy miért csak Ferenc József király három jelöltje – Havas Sándor, honvédelmi miniszteri tanácsos, Házmán Ferenc, Budafőváros polgármestere és Ráth Károly, pesti királyi ítélőtábla alelnöke – közül választhatott a 400 tagú új közgyűlés; így volt biztosítva a király – és a kormány – iránti lojalitás.

A három korábbi település politikai erőviszonyai természetesen erősen éreztették hatásukat, ezért is titkosan került megválasztásra a főpolgármester.

„Három szekrényt állitottak föl, s azokra föliratott a jelöltek neve. A szavazó 3 szines golyót kapott, de azokból csak a fehér számitott szavazást. A mely szekrénybe tehát a fehér golyót tette, azon szekrényen levő névhez számitottak, Így senkiről sem lehetett tudni, kire szavazott, mert mind a három szekrénybe vetett golyót."                                            

/Politikai Újdonságok, Tizenkilenczedik évfolyam, 44-ik szám, 1873. október 29./

A délután 2 óráig tartó szavazás eredményeképpen 383 fő adta le szavazatát. Ráth Károly 209 fehér golyót – vagyis szavazatot – kapott, így a kigolyózás jelen esetben nem jelent mást, mint a tisztségre történő megválasztást.