Lesti Árpád írása

A török hódoltság után Pest városa gyorsan fejlődött, gazdagodott, egyre nagyobb igény mutatkozott önálló teátrumra és táncteremre. Hosszas tervezés, szervezés, győzködés után két önálló épület terve született e célok kielégítésére, amelyek alapozását 1808-ban el is kezdték. Az építők nem is sejthették, hogy az 1972-ben előkerült közös alapkővel mindennél jobban tudták szimbolizálni a két épület közös útját…

A Városi (Német) Színház 1812-re már állt, de pénzhiány miatt a tánctermet is magába foglaló Redoute csak 1833-ra készült el. Előbbi 1847-ben véletlen tűzeset miatt leégett, utóbbi 1849 májusában, Pest ostromakor ágyúzástól romba dőlt. A város szívében álló romok átépítést követően rövid ideig vendégül látták az otthontalanná váló Német Színház társulatát, de a bevétel hosszabb távon nem fedezte a színház kiadásait, így bezárt.

A színjátszás, a Vigadó és a legújabb technika különös találkozására került sor 1882. február 12-én az Írók bálján. E napon mutatkozott be az izzólámpás villanyvilágítás Budapesten, s nemcsak az épület, de a környező utcák is fényárban úsztak. A telt házas rendezvényen élő telefonos összeköttetést is létesítettek a Nemzeti Színházzal, a vállalkozó kedvű bálozók bele is hallgathattak a színészek játékába.

A II. világháború alatt a Független Színpad előadásaira válthattak jegyet a Pesti Vigadóba az érdeklődők, majd az épület 1980-as felújítását követően ismét folyamatosan a legkülönbözőbb darabok játszóhelye lett.

A 2014-es felújítást követően a Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín- játék sorozata várja az érdeklődőket: 

2019.04.08. 19:30 Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból

2019.05.02. 19:30 Kodolányi János: Zárt tárgyalás