Bogdándy Szultán következesen art brut művésznek nevezi magát, szükséges tehát a fogalmat röviden ismertetnem.  A megnevezés Jean Dubuffet informel  (formátlan, formatagadó) alkotásmódjához köthető, amely szemben a magas művészettel, a spontán önreflexiót állítja az alkotás középpontjába. Bogdándy is ilyenformán dolgozik, célzatosan, sőt környezettudatosan használja fel a fogyasztói társadalom termelte hulladékot asszamblázsai készítésekor, miközben ügyel arra, hogy dobozai még csak véletlenül se tűnjenek esztétikusnak, inkább a társadalmi visszásságokkal szemben legyenek kritikusak.

Toldi Miklós munkássága annyiban rokon Szultánéval, hogy ő is tárgykollázsokat állít össze, viszont az ő plasztikái egyszerre direktek, archaikusak, és azokat az ősidőket idézik, amikor az ember még a természet szerves része volt. E teljesességre elsősorban a paraszti tárgykultúra egyes darabjaival igyekszik utalni. Toldi szinte minden műve fából készült, és teknő (bölcső, koporsó) formájú. Ezekben a falra függeszthető tárhelyekben nemcsak fából néha fémből való tárgyak találhatók, hanem fényképek is. Alkotásainak egy másik típusát az jellemzi, hogy a felállított teknő alá támla nélküli szék kerül posztamensként.

Lóska Lajos

kurátor

Szervező: Magyar Művészeti Akadémia, Képzőművészeti Tagozat