"Nyúlfület a holdvilágba

bölényt a megbontott ágyba,

drámát agyvelőnkre hímez

Viola kezének árnya."

Nagy László

Berki Viola festő- és grafikusművész életműve a 20. századi magyar művészettörténet egyik legkülönlegesebb, legtitokzatosabb hagyatéka. Festészetét a Szentendrei Iskola, főként Korniss Dezső, Anna Margit és Balogh László hatása vezette saját művészi nyelvének és formájának megtalálásához. Nem folytatója és nem elődje semmilyen művészeti hagyománynak, de talán éppen ennek okán olvadhat össze egy térben, tökéletes harmóniában a 20. század legjelentősebb művészeivel.

Berki Viola világképe Kálvin kősziklájára épített, klasszikus műveltségű, mélyen romantikus világkép volt, amelyet a tragikusan felhasználatlan energiák végtelen harcából, a Szentírás, az antikvitás, a románkori falképek világából, az izgatott bizánci rajzok vonalaiból, a középkori lovagirodalomból, a kódexillusztrációk, a naiv és a népi művészet eszköztárából, a keleti arabeszk nemes szövetéből szőtt.

A Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagjának életmű-kiállítása a Thorma János Múzeum szervezésében 2018. március 28-tól tekinthető meg a Pesti Vigadóban.

A kiállítás kurátorai: N. Kovács Zita és Szakál Aurél

Támogatta: Magyar Művészeti Akadémia