Kiállítás 2017.05.13.
Kepenyes Pál - Káosz

Jegyárak

800 Ft

Mexikó a Vigadó Galériában: kirobbanó erejű, gondolatébresztő és lebilincselő formájú alkotások a Pesti Vigadó Fogadóterében.

Kepenyes Pál kisgyermek kora óta szobrásznak készült. Felsőfokú művészeti tanulmányait 1946-ban a budapesti Iparművészeti Főiskolán Erdey Dezsőnél kezdte, 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Béninél folytatta, majd 1950-56-ig kényszerűségből szüneteltette. Ugyanis 1949-ben mint osztályidegent eltávolították a főiskoláról, majd koholt vádak alapján (fegyverrejtegetés, a népi demokratikus államrend erőszakos megdöntésére szőtt összeesküvésben való részvétel) 10 év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 5 év leteltével szabadult. 1956-ban fegyveresen részt vett a forradalomban és szabadságharcban, majd a megtorlások elől külföldre menekült. Félbeszakadt tanulmányait a párizsi L'Ecole Superieur de Beaux Arts-ban fejezte be 1959-ben. A Rue Bonapartén töltött három akadémiai év után az ötvenes évek vége felé az akkor még mindig szegény, deprimált, sokszor esős Párizsból a művésznek végre elegendő meleg klímát ígérő Mexico Citybe költözött, majd a korai hatvanas években, egy évet New Yorkban töltött, végül pályája kiteljesedésének végleges helyszínét Acapulcóban találta meg, ott vált belőle az a világszerte elismert művész, akit gyakran emlegetnek a szobrászat Picassojaként.

Művészetének jellemzésére Bojár Iván Andrástól idézünk. „Kepenyes a kortárs mexikói szobrászat legjelentősebb alkotói közé emelkedett, amit nem pusztán monumentális megbízatásai, de a legmagasabb szintű elismerések, köztük választott hazájának Becsületrendje igazol. Acapulco bejáratánál az utazót fogadó első monumentális mű Kepenyes alkotása, amely ars poetica módjára összefoglalása mindannak, ami életművét, alkotásait egyenként is áthatja: a Nap, az élet eredete iránti misztikus kíváncsiság. Az erő, az ősenergia, amely gyermekkorának paraszti környezetét éppúgy jellemezte, mint a mesztic és indián társadalom világát. Kepenyes munkásságát e titok, az élet eredetének és mibenlétének titka alakítja, s művei ismeretében bizton elmondható, ha nem is fogalmak, a racionális gondolkodás metódusai segítségével, de szinte vallásos alkotói gyakorlata nyomán a szobrász e titokból jelentős részt megfejtett és magáévá tett. Munkái közelében vagy azokat kézbe véve különös energiák, életszerű érzelmi áramok hatnak a szemlélőre, s a személyes, illetve megszemélyesítő mód, ahogy a mester e maga teremtette tárgyakhoz vagy tárgyakról szól, korántsem tűnik különös játéknak – sokkal inkább magától értetődő. Egyes sorozatai közül, amilyen a Szekvenciák, a Vivos-ok (vagyis élőlények), az Összetört Világ, e korábbi okfejtést alátámasztandó, érdemes kiemelni a Vivos-okat, ezeket a szobrászati határterületen mozgó, különös fétistárgyakat, melyeknek nincs más rendeltetésük, mint hogy sárgásra hangolt bronzfényük, finomra modellált tapintásuk, százezer alakzatban változni képes organikus formaviláguk révén valóban valamiféle élő dolognak az élményét adják. A Vivos-ok nem ábrázolnak semmit, ahogyan Kepenyes néhány realisztikus szobra idéz meg valamit (pegazust, nőalakot, trombitás angyalt stb.), hanem azok maguk valamik, illetve valamilyenek, amelyek akár ábrázolhatók lennének, ha nem lennének oly változékonyak.

A messzibe szakadt magyar mesternek úgy tűnik, mintha nem lennének időben elkülönülő korszakai. Egyes formaproblémák az 1960-as években éppúgy foglalkoztatták, mint manapság. Gazdag mitológiájának, bestiáriumának szereplői mai munkáin, monumentális szobrokon, kisplasztikákon vagy éppen ékszereken éppúgy fölbukkannak, ahogyan korábbi korszakaiban. Organikus, ugyanakkor teljesen sajátos, személyes szobrászi világában három nagy ihlető erő érvényesül: a magyar paraszti fafaragások összefogott, leegyszerűsítő, kissé darabos, szögletes világa, a mexikói prekolumbiánus kultúrák végletekig kifinomult plasztikai kultúrájának gazdag élményvilága, valamint a 20. század szobrászati avantgárdja: Max Ernstől és Picassótól Giacomettin, Henry Mooron, Barbara Hepworthön át Tony Craggig. Kepenyes ízig-vérig klasszikus avantgárd alkotó, aki – mint az éltető napsugarak energiáit – úgy szívta magába mindazt, amit környezete a plasztika nyelvén valaha elmondott. És mindezt ugyanezzel az erővel ontja magából, legyen az monumentális vagy éppen intim szobrászati mű. Netán ékszer, amely Kepenyes szobrászi munkásságának integráns területe. Nyakláncai, gyűrűi messzi rugaszkodtak a brillek csillogására építő ékszerszalonok mikroszkópon figyelhető precíziós miliőjétől. Erőteljes, elmélyült anatómiai ismeretekre támaszkodóan ergonomikus ékszerei egyszerre rendkívül attraktívak, ugyanakkor tökéletesen képviselik azt az artisztikumot, amit Kepenyes bármely szobrászi munkáján megtalálhatunk. E kis szobrászi műveken különösen intenzív az avantgárd forma és hangulatvilága, egyszersmind éppen ezeken a munkáin a legerősebb az indián hatás.”

A kiállítás e páratlan életműbe enged bepillantást.

A kiállítás kurátora:
Rátkai Erzsébet, az MMA rendes tagja.

A tárlat 2017. május 13. és június 4. között látogatható.

Jegyár: 800 Ft

 

A teljes cikk itt olvasható.

Helyszín

Fogadótér A Pesti Vigadó földszintjén található Fogadótér sajtótájékoztatók, könyvbemutatók kedvelt helyszíne. bővebben a helyszínről