Haydn magyarországi tevékenységének idején kezdte a magyar nemesség egy része a már-már elfeledett hagyományos magyar táncokat divatoztatni. A táncok zenei kíséretének feladatát kezdetben – a kor európai divatjának megfelelően – képzett uradalmi vonós zenészek látták el, akik azonban később, a vonós együttesek iránt megnőtt sajátos igényt már nem tudták kielégíteni.

Ez hívhatta életre az uradalmakban szolgáló vonós triók, kvartettek mintájára a vonós cigánybandákat, amelyek még hosszú ideig (kb. a 19. század közepéig) elsősorban a nemesség igényeit szolgálták ki. Ezek a kis együttesek az akkoriban Európa-szerte legkedveltebb vonós hangszereket használták, de létszámukat és összetételüket a sajátos magyar igények alakították ki. A rendszerint négytagú együttesek repertoárja jórészt a hagyományos és ekkor még általánosan ismert magyar táncdallamokból állt. Haydn művek és korabeli magyar tánczenei gyűjtemények összehasonlító elemzése során Jánosi András a zeneszerző száznál is több művében, eddig több mint harminc XVIII. századi magyar táncdallamot azonosított.

Műsorunkban ezek szólalnak meg Haydn műveinek részletei mellett.

Szervező: MMA Népművészeti Tagozata

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes, online regisztrációhoz kötött.

REGISZTRÁCIÓ OKTÓBER 8-ÁTŐL!

További információ