Műsor:

Camille Saint-Saëns: Herkules ifjúsága – szimfonikus költemény

Bartók Béla: III. zongoraverseny / közreműködik: Kaneko Miyuji

Szergej Prokofjev: Rómeó és Júlia – részletek

Vezényel: Horváth Gábor

Camille Saint-Saëns (1835-1921) romantikus francia zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész korának elismertebb és megbecsültebb muzsikusa volt, mint mestere, Liszt Ferenc, de kiérdemelte nagy kortársai, így Berlioz vagy Rossini elismerését is. A Herkules ifjúsága témája a görög mitológiából származik. A már ifjúként is nagy erejű, kötelességtudó és bölcs Hercules, görög nevén Héraklész Kitharion hegyén bolyongva válaszútra téved.

Bartók Béla (1881-1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a 20. század egyik legjelentősebb komponistája 1945 nyarán - kora őszén alkotta meg III. zongoraversenyét, melyet feleségének, Pásztory Ditta zongoraművésznőnek szánt. Az ekkor már évek óta önkéntes amerikai száműzetésben élő zeneszerző Saranac Lake üdülőhelyen nagy kedvvel dolgozott a meglepetésnek szánt darab kéziratán. Bartók a művet nem tudta befejezni, szeptemberben rohamosan romlott az állapota. Betegágyán is dolgozott, ám a darab utolsó 17 ütemének letisztázását már – Bartók halála után – Serly Tibor magyar származású zeneszerzőnek kellett befejezni.

Szergej Prokofjev (1891-1953) orosz zeneszerző és zongoraművész 1935-36-ban komponált, de bonyolultsága és egyéb okok miatt többször is visszautasított Rómeó és Júlia balettjét 1938-ban mutatták be Brno-ban. A darab a kezdeti vegyes fogadtatás és politikai fanyalgás után aztán Prokofjev egyik legsikeresebb és legtöbbet előadott művévé vált.

Szervező: Zuglói Filharmónia

Jegyvásárlás