Peugeot Design Lab teljesen újraértelmezte a hangszer hagyományos megjelenését, ugyanakkor feladatát hozzáigazította a kor friss ergonómiai és a design kódjaihoz. A zongora megőrizte a Pleyelek fő erényét, a könnyű billentést, a selymes hangzást, a meglepetést klaviatúra elhelyezése szerzi. A hangszer billentyűzete az instrumentum tetejével egy szintbe került, a hallgató bármely szögből látja az előadó kezét.

 

A hangszer története során szinte forradalmasította a zene percepcióját az alkotók és előadók, a közönség szempontjából egyaránt. A zongora az első médiaforradalom kulcsszereplője volt a XVIII. század végétől, amikor a művészetek „demokratizálása” felkerült az új társadalomeszmény elérendő vívmányai közé.

 

A zongora – a kor iPodjaként – minden polgári otthonban elvitte a muzsikát, a legfrissebb operapremierek slágerdallamai szélsebesen terjedtek szét a zongorakivonatok és a nyomtatott kották segítségével.

 

Ebben a médiaforradalomban játszott kiemelkedő és meghatározó szerepet Ignace Pleyel, zeneszerző, kottakiadó, kulturális diplomata és nem utolsósorban zongoragyártó nagyiparos. Az ő szellemi és tárgyi hagyatékának szentelünk egy ünnepi pillanatot a Vigadóban megrendezésre kerülő koncertünkkel és kiállításunkkal.

 

Pleyel zongorák bemutatója:

 

• Piano Peugeot Design Lab, 2011 (Peugeot / Pleyel)

A Peugeot formatervezői által létrehozott hangszermodell, melynek prototípusa ez alkalommal Budapesten is megszólal.

 

További Chopin korabeli Pleyel zongorák:

• Pianino Pleyel „Obreskoff”, 1843 (magángyűjtemény)

Obreskoff hercegnő, Chopin patrónusa pianinója, Chopin számos alkalommal játszott ezen a hangszeren)

• Pianino Pleyel, 1847 (Szilasi Alex magángyűjteménye)

• Pleyel Piano petit patron, 1843 (Szilasi Alex magángyűjteménye)