Sütő András tizenkét fejezetre tagolt Hargitai vadászkalandok című könyve voltaképpen mesébe oltott igaz történetek összefüggő füzére. A Medve-család három nemzedéke körül zajló események, a velük megesett történések izgalmas, érdekfeszítő, helyenként maró társadalombírálattal fűszerezett olvasmánnyá teszik a kötetet.

A tévéfilm forgatókönyvét még Sütő Andrással együtt írta a rendező, András Ferenc. „Az etikai alapkérdés az, hogy szabad-e állatot ölni? – ezt a problémát boncolgatja a film, amelyre egyértelmű választ ad: nem.” – summázza a kamaszszerelemmel egybeszőtt hargitai vadászmese lényegét a rendező, aki fontosnak tartotta, hogy Sütő székely alakjait erdélyi fiatalok játsszák.

András Ferenc vallomása szerint nemcsak gyergyótölgyesi származású nagyapja, a marosvásárhelyi színtársulattal való baráti kapcsolata, de ez a filmforgatás is megerősítette benne az érzést, hogy „ezer szállal kötődök Székelyföldhöz”.

A rendező úgy látja, hiánycikk ma a fiatalok életében az erkölcsi tanulsággal bíró, nevelő célzatú történet, a Vadászmese pedig épp ilyen humánus, tanulságos film.

A film jelenetei a Madarasi Hargitán és – az ugyancsak festői szépségű – Énlakán készültek.

Szervező: Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.