Hager Ritta Budapesten született. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola (az Iparművészeti Főiskola elődje) textil szakán szerzett diplomát 1949-ben, mestere Molnár Béla volt. Kezdetben az Operaház kosztümfestője, azonban 1951-ben kitelepítették. Később a Textilfestő Iparművészek Alkotóközösségében, majd az Iparművészeti Vállalatban dolgozott, végül szabadfoglalkozású textilművész lett.

„Művészi világát indulása óta a spirituális, szakrális tartalmakhoz való vonzódás, az ünnepélyes, drámai fogalmazásmód, a barnás, rozsdabarna tónusok hangsúlya jellemzi. Függőleges láncfonálként többnyire szizálzsinórt vagy kemény kenderkötelet alkalmaz, vetülékfonálként jutát, lent, kendert. A kifejezésmód erőteljessége érdekében egy-egy művön belül is együttesen alkalmazza a gobelint, ógobelint, fonást, kötözést. Falikárpitjai kilépnek a sík két dimenziójából, plasztikus, sőt a tér három dimenziójában megjelenő műveket is komponál; kísérletező kedve, anyaghasználata egyrészt a faliszőnyeg újraértelmezéséhez vezet, másrészt fontos helyet biztosít számára a magyar textilművészet 60-as évek végén megindult megújulási folyamatában."

P. Szabó Ernő

Hitvallása:

„Ha imádkozol, meditálva, szemlélődve, mélyen, Te is elérheted! ... Rajta!!!

Hager Ritta

A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának 2011 óta rendes tagja.

Díjai:

1988 – Munkács Mihály-díj

2003 – Kossuth-díj

2004 - Köztársaság Elnökének Érdemérme 

2014 – a Nemzet Művésze