Hírek

A HÓNAP MŰTÁRGYA - JÚLIUS
2015. 07. 02.
A HÓNAP MŰTÁRGYA - JÚLIUS
A HÓNAP MŰTÁRGYA - JÚLIUS

2015. július – Szabó Marianne: Angyal

Szabó Marianne 1932-ben született Budapesten.

„Hogyan is lettem iparművész? Azt, hogy állandóan rajzoltam, a szüleim csak azzal kommentálták, hogy ügyes keze van a gyereknek."

Amikor a Magyar Iparművészeti Főiskolára jelentkezett, kicsit kicsúszva a felvételi határidőből, munkái alapján vették fel.

A Főiskolán 1955-ben végzett, az évek alatt Jets György, Rozs Endre és Szervánszky Jenő voltak mesterei.

Pályakezdőként, 1959-ben nagydolog volt, hogy a Műcsarnokban vehetett részt közös kiállításon Hübner Arankával és Szenes Zsuzsával, majd 1968-tól a Prizma 13 csoport tagja. A főiskola után évekig nyomott és kézzel festett textilanyagot, függönyöket készített. Anyagait a grafika uralta, az erős kontúrok és a színes foltok játéka jellemzi montázsszerű kompozícióit. Monotípia eljárással nyomott anyagainak motívumai emberi figurák, növények, madarak, különféle termések voltak. A 60-as évek közepén új technikák segítségével új irányba fordult: a kötés, horgolás, hímzés hagyományos technikájával, és sok évszázadon át alkalmazott ötleteivel kötetlenebb és felszabadultabb formálás- és gondolkodásmódot érvényesített a megszokott textilmunkákban. 1968-ban a Textil-Falikép című kiállításon törekvéseiknek köszönhetően vált nyilvánvalóvá a magyar textilműfaj megújulása – ennek a gyorsan felvirágzó textilmozgalomnak egyik meghatározó alakja volt. 1968-ban egyéni kiállítást rendezett a Csók Galériában. Kezdetben még párhuzamos úton haladt a többiekkel, de a hetvenes évek elején a sík textilektől továbblépett a térkompozíciók felé. Az évtized második felében kisméretű plasztikus textiltárgyakat készített, majd a perui inka textilek hatására titokzatos pszeudokultikus tárgyakat. A nyolcvanas évek elejétől munkásságában a textilt a papírmasé váltja fel, 1988-ban készül el nyolc, az egri Flóra szálló éttermében elhelyezett, életnagyságú, magyar és török vitézeket ábrázoló papírszobra. 

Férje, Makovecz Imre kisugárzása erősen hatott rá, de megőrizte egyéniségét és egy nagyszerű, felemelő életművet hozott létre.

A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának 2012 óta rendes tagja.

 

Díjai:

1974 –  Fal- és Tértextil Biennále, Szombathely, II. díj

1975 – Munkácsy Mihály-díj