Katona Szabó Erzsébet, textilművész Kolozsváron született 1952-ben, a kolozsvári Képző- és Iparművészeti Főiskolán tanult és szerzett diplomát 1975-ben, mint gobelintervező művész. Szakmai érdeklődését a sokoldalúság jellemzi. A gobelintervezés mellett öltözéktervezéssel is foglalkozott, majd egyedi technikával megvalósított monumentális, konstruktív bőrkollázsokat hozott létre. 1991-ben Dániában, a Holstebro-i Múzeumban, majd 1997-ben és 2003-ban a budapesti Vigadó Galériában rendezett önálló kiállításokon mutatta be bőrkollázsait. Ezt követően egyre többször találkoztunk bőrmunkáival hazai és külföldi, csoportos és egyéni kiállításokon (Budapest, Gödöllő, Szentendre, Pécs, Szombathely, Dunaszerdahely, Bécs, Graz, Joinville, Milánó, Varsó, Berlin, Új-Delhi, Turnhout, Helsinki, Barbizon, Párizs, Lodz, Dachau, Forssa, Tokió, Róma, Marosvásárhely, Rotterdam).

Rendszeresen részt vesz művész telepeken belföldön és külföldön.

2002 óta William Shakespeare szonettjeil kalligrafikus papírkollázsok készítésére inspirálják.

A 20. század elején létrejött európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemi hagyományait folytató, 1998-ban alakult Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítója, vezetője.

2000-ben Ferenczy Noémi-díjjal tüntették ki. 2004 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 2008-tól a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának.

Művei megtalálhatók középületekben, műgyűjteményekben, hazai és külföldi múzeumokban.

„… Az 1990-es években kezdte el foglalkoztatni Katona Szabó Erzsébetet a falikép és a bőrtechnika összeegyeztetése. Különböző méretű darabbőrökből készült, néha áttört alkotások születnek azóta, amelyek sokszor kétoldalasak, zászlószerűek.

A művészi világképnek a vállalkozáson belüli autonómiája szuverén értékké válik ezekben az egyéni technikával, bőrből varrott-vágott művekben. A kompozíciós feszültség abból keletkezik, ahogyan a velúr-bőr természetes, tapintásra ingerlő, provokatív megjelenése, a rejtőzésből fel-felbukkanó térillúzió, vagyis az állati eredetű anyag vaskos naturalizmusa, és az átlépés, kilépés transzcendenciája interferál. A másik világba lépés rafinált trompe l'oeil-jel, és a mozaikszerű vágásminták racionális szerkesztésével, levélerezetre, lombok árnyjátékára, hol organikus, hol geometrikus szabályra vezetve duplán megtörténik. Az áthatásokból néha még valamely archaikus stílusjegy is felsejlik. Érzékiség és a szellemi kalandvágy, rejtett, egyéni, női mitológia párosul e meggyőzően, dekoratívan elegáns, kifinomult, ugyanakkor filozofikus alkotói magatartásban. …" 

(Részlet dr. Husz Mária esztéta katalógus bevezetőjéből)

Díjai:

2000 – Ferenczy Noémi-díj