Az eseményen Turi Attila, az MMA elnöke hangsúlyozta: az Akadémia célja, hogy a magyar szellemi élet sokszínűségét támogassa, hiszen "művészekre, a művészetet befogadó nézőkre, olvasókra és hallgatókra minden időben egyformán szükség van".

A Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díját Kulcsár Attila Ybl-díjas építész, az MMA köztestületi tagja és Esztány Győző csíkszeredai tervező kaptak elismerést. Kulcsár a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei középületek és településtervek meghatározó alakja, oktatóként és íróként is ismert. Esztány közösségi épületek, templomok és faluképek megújításával, valamint a székely építészeti hagyományok továbbörökítésével vált ismertté.

A fotó- és filmművészet területén Szirányi István fotográfus, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, és Pintér Judit filmtörténész vehették át a Szőts Istvánról elnevezett díjat. Szirányi több évtizedes pályafutása alatt nemcsak itthon, hanem Párizstól Amszterdamig rendezett tárlatokat, és jelentős pedagógiai munkát végzett. Pintér Judit a magyar és olasz film történetének kutatója, több száz portréfilm és könyv szerkesztője, valamint Szőts István életművének gondozója.

Az iparművészet és tervezőművészet kategóriájában Horváth Hilda művészettörténész, az MMA köztestületi tagja, és Fusz György Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész kaptak kitüntetést. Horváth Hilda négy évtizeden át az Iparművészeti Múzeum munkatársa volt, több mint kétszáz tanulmány szerzőjeként a magyar iparművészet történetének feldolgozója. Fusz György köztéri és múzeumi alkotásai mellett a Pécsi Egyetem Design és Médiaművészeti Intézet Formatervezés Tanszék oktatójaként is hozzájárul a szakma fejlődéséhez.

A Magyar Művészeti Akadémia Illyés Gyula irodalmi díjában részesült Agócs Sándor József Attila-díjas költő, aki a lakitelki Antológia Kiadó vezetőjeként számos művet gondozott, valamint Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA köztestületi tagja, akinek több mint harminc kötete és irodalomszervezői tevékenysége gazdagítja a hazai szellemi életet.

A képzőművészeti elismerést Léstyán Csaba grafikus és Szemethy Imre, Munkácsy-díjas művész, kiváló és érdemes művész kapták. Léstyán Csaba stílusvilágára a fotónaturalista látásmód és az illuzionisztikus megjelenítés jellemző, szimbólumai, motívumai mély tartalmakat hordoznak. Szemethy Imre munkássága 70-es években abszurditása által hozott friss irányt a magyar grafika világába, amely mára az absztrakt kifejezésmód felé mozdult el. 

Művészetelméleti területen Buji Ferenc irodalomtörténésznek és Magyar Zoltán néprajzkutatónak ítélték oda a Cs. Szabó László-díjat. Előbbi a magyar tradicionalista filozófiai és esztétikai esszéirodalom Hamvas Béla-i ágának képviselőjeként a keresztény tradíció és az európai szellem értékeit vizsgálja, utóbbi pedig a népművészet és folklór fáradhatatlan gyűjtője és feldolgozója könyveiben filmjeiben és egyéb alkotásaiban.

A népművészet képviselői közül Hintalan László értékmentő, értékőrző és értékteremtő közösségépítő pedagógus, a magyar népi játékok kutatója és Deák Péter szövőművész, a Szolnoki Gyermekotthon közösségépítő mestere, lelki mentora vehették át az Erdélyi Zsuzsanna-díjat.

Színházművészet területén Lőte Attila Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész és Keresztes Attila erdélyi magyar rendező kaptak kitüntetést: előbbi hat évtizedes színpadi pályájával, utóbbi az erdélyi színházi nyelv megújításával szerzett maradandó érdemeket.

Végül a zeneművészet művelői közül Szűcs Máté brácsaművész és Tóth Ibolya Erkel-díjas zenei rendező részesültek a Szőnyi Erzsébetről elnevezett elismerésben: Szűcs Máté napjaink egyik legkeresettebb előadóművésze,  a világ vezető koncertpódiumain játszik, míg Tóth Ibolya hangstúdiók vezető zenei rendezőjeként, világhírű művészek felvételeinek érzékeny irányítójaként vált ismertté.

Az esemény ismét megerősítette az MMA küldetését: a magyar és határon túli alkotók életművének méltó bemutatását és támogatását.

Fotó kredit: Walter Péter