A Vigadó V. és VI. emeletén három teremben lesznek láthatók az építész munkái, rajzai, grafikái, a róla szóló filmek, fotók, dokumentumok. A VI. emeleti teremben állítják fel az eddig meg nem valósult felső-krisztinavárosi templom 3,5 méteres modelljét, mellette két angyalfigurával. (A Mester tervei szerint 120 angyal díszítette volna az Apor Vilmos térre álmodott templomot.)

Az V. emeleten levő két terem közül az egyikben három kisebb makett áll majd: a paksi katolikus templom, a visegrádi Erdei Művelődési Ház és a Sevilla Expo '92 magyar nemzeti pavilonjának kicsinyített mása. Mezei Gábor építész, a kiállítás kurátora érdekességként emeli ki, hogy a sevillai magyar pavilont Spanyolországban védetté nyilvánították.

A tárlat két szinten, 60 tablón mutatja be Makovecz Imre megépült és tervezett épületeinek fotóit. Egy-egy épületről három kép készült egy méterszer egy méteres nagyságban. A termekben 30 üvegtárlóban az építész skiccrajzait, fényképeket és személyes munkaeszközöket állították ki. Falmatricákon idézetek olvashatók tőle saját kézírásával. Mindemellett három film is pereg: a Szerelmes földrajz című sorozat vele készült epizódja, Osskó Judit építész-szerkesztő 25 perces összeállítása, valamint Dárday István 3 perces animációja.
 

Makovecz Imre a budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott, később Svájcban megismerkedett Rudolf Steiner munkásságával, szellemiségével. 1970-ben Erdélyben járt Kós Károly legendás építésznél. Első külföldi kiállítása Finnországban volt, több nemzetközi elismerés birtokosa. Tiszteletbeli tagjává választotta az Amerikai Építészeti Intézet és a Brit Királyi Építészeti Szövetség, megkapta a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét. 1992-ben társaival megalapította a Magyar Művészeti Akadémia egyesületet. A 2011-ben köztestületként megalakult Magyar Művészeti Akadémiának örökös tiszteleti elnöke.

A tárlatra háromnyelvű – magyar, angol, német – katalógust ad ki a Magyar Művészeti Akadémia. Bevezetőjében Mezei Gábor kiemeli, Makovecz a tervezésben nem ismert kompromisszumot: számára nem volt fontos és kevésbé fontos feladat. Szembement minden divattal, és „sem a politika, sem a szakma nem volt elbűvölve a tevékenységétől" – írja az egykori munkatárs.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ugyancsak a katalógus bevezetőjében azt emeli ki, Makovecz Imre példátlan gazdagságú életművet hozott létre határon innen és túl. Az elnök a következőt idézi az építésztől: „Célunk a gondolkodásból az azonnali cselekvés, a közép-európai szabad, faji gyűlölettől mentes szakrális szemlélet kialakítása."

A kiadványban olvashatók Makovecz elvei az organikus építészetről, amelynek szerinte kettős jelentése van: az épületnek szervesen kell illeszkednie a tájba és emberközpontúnak kell lennie, vagyis – ahogy írja – „Mindig az arc berendezésére figyelek. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, koponyájára. A házaimat – alighanem egy Chagall-kép emléke nyomán – látó házaknak neveztem el." Szemük, szemöldökük, orrféléjük is van, vagyis az épület nála lény.

A katalógusban csoportosítva megtalálhatók templomai, többek között a siófoki, a kolozsvári, közösségi épületei, köztük a siklósi borház, a makói Hagymaház és a Remény hídja park projekt óvodája Mongóliában, valamint a Bartók Béla színpadi műveihez – A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin – tervezett díszletei. A gazdagon illusztrált kötet végén a Makovecz tervezte családi házakban lakók közül többen elmesélik történetüket arról, milyen az élet egy ilyen épületben.

A Makovecz Imre-emlékkiállítás a Vigadóban szeptember végéig lesz látogatható.

 

A cikk eredetileg az mma.hu -n jelent meg, "Makovecz - ...összekötni az eget és a földet..." címmel.