A hónap műtárgya
1974 vászon, olaj (Keresztény Múzeum, Esztergom)
PEKÁRY ISTVÁN Munkácsy-díjas festő, grafikus, textiltervező 1905 – 1981 között élt. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd állami ösztöndíjasként Rómában tanult. Sokoldalú munkásságában a táblaképfestés mellett a gobleinszövés, díszlettervezés, freskófestés is helyet kapott. Jellegzetesen egyéni stílusát népművészeti előképek felhasználásával teremtette meg, amely úgy színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, mint képszerkesztésében egyaránt professzionális. Meseszerű elbeszélő képein gyakran elevenednek meg legendák, mesék, vagy jeles ünnepek.
A halottak napját Szent Odilo (clunyi apát) 998-ban a bencésházakban vezette be emléknapként november 2-án. Hamarosan a renden kívül is megemlékeztek róla, szélesebb körben azonban csak a 14. században terjedt el az ünnep. A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés a purgatórium katolikus hittételén alapul: a tisztítótűzben azok várják a megtisztulást, akik a megszentelő kegyelem állapotában haltak meg, de a mennyei boldogságba jutáshoz még tisztulásra van szükségük. A hátramaradottak imádkoznak, vezekelnek, gyertyát, mécsest gyújtanak az elhunyt emlékére. A népi hiedelem szerint a sírokat is fel kell díszíteni, meg kell szépíteni ilyenkor, hogy a „halottak szívesen maradjanak benne". Sok helyen szokás volt ilyenkor ennivalót is vinni a temetőbe. Az eredetileg az örök életről szóló „reményünnepről" a mediterrán népek ma is „fiesztával", ünnepi mulatsággal emlékeznek meg.
Az Oltáriszentség tisztelete, illetve a halottak napi népi hagyomány, az ünnephez kapcsolódó szokások között hasonlóságok fedezhetőek fel, szimbolikus párhuzamok vonhatóak.
Az Úrvacsorával az Egyház az adományt – az ostyát és a misebort – úgy ajánlja fel a híveknek, ahogyan Jézus saját magát ajánlotta fel az Atyának. Krisztus kereszthalálán keresztül válik lehetségessé a Megváltás, ami feloldozást jelent a bűn és az ezt követő "örök halál" alól.
A magyarországi népi hagyomány szerint halottak napján szokás kalácsot, lepényt vagy pogácsát sütni, amely az Úrvacsorakor elfogyasztott ostyával mutat egyfajta jelképes egyezést. Sok helyen kerül ekkor az ablakokba, az asztalokra gyertya is, a tisztítótűz szimbólumaként.
Pekáry István életkép-jellegű festménye népies, naiv stílusban jeleníti meg a hallottak napi temetőjárást: stilizált elemekkel, idillikus ábrázolásmód segítségével mutatja be a vidéki kultúra és életforma jellegzetes szokásait, ehhez a konkrét eseményhez kapcsolódva.
A kompozíció szerkezetileg három részre osztható: a központi, sötétebb színnel megjelenített dombra, ahol a kulcsjelenet is zajlik; az ezt körbezáró, vöröses-barnás színekkel ábrázolt két kisebb dombra; illetve a festmény felső szakaszára, az égre, ahol a halottak jelennek meg. A középpontban egy találkozás-jelenet áll: a temetőt vízszintesen átszelő és az arra merőleges, templomba vezető út kereszteződésénél két asszony szóváltását láthatjuk. Köröttük sürgés-forgás, az események sokasága, a temetőbe érkezők sora látható. A festmény felső szakaszában egy angyal kíséretében jelennek meg a templom köré gyűlő, ég és föld között lebegő halottak, akiknek földi nyughelyükhöz a népszokásoknak megfelelően virágcsokorral, koszorúval igyekeznek szeretteik.
A kép egyes elemeit áthatja a Pekáry-ra jellemző, egyéni stílus: megfigyelhető a természeti motívumok erőteljes dekorativitása, a figurák bájos „esetlensége".
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon: a kiállítás a 2020. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő rendezvényeinek egyike. Az esztergomi Keresztény Múzeum szervezésében megrendezésre kerülő kiállítás témái között szerepel az Úrnapja liturgiájának és zenéjének ismertetése, illetve az Eucharisztia ünnepéhez kapcsolódó liturgikus tárgyak bemutatása: többek között baldachin, úrmutató, papi palást és más egyházi textilek. A kiálllítás látogatható 2019. október 30. és 2020. január 19. között.
Tárlatvezetések az Agnus Dei - Az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon című kiállításon
Múzeumpedagógiai felfedezőlap az Agnus Dei – Az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon című kiállításhoz 10 éves kortól.
