A Visegrádi országok (V4), valamint Ukrajna, Azerbajdzsán és Grúzia külügyi vezetőinek tanácskozására került sor a Vigadóban 2014. április 29-én.
Fotó: Véssey Endre
A program szorosan kapcsolódik a Magyarország európai uniós csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából szervezett három napos nemzetközi konferenciához, amelyen Martonyi János magyar, Radoslaw Sikorski lengyel, Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter és Petr Drulák cseh külügyminiszter-helyettes mellett részt vesz Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési és európai szomszédságpolitikai biztosa, Dimitrisz Jannakakisz budapesti görög nagykövet az EU jelenlegi görög elnöksége képviseletében, Maia Pandzsikidze grúz, Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszter, Natalija Halibarenko ukrán, Valeriu Chiveri moldovai és Alena Kupcsina fehérorosz külügyminiszter-helyettes, továbbá Avet Adonts, Örményország EU-hoz akkreditált képviseletének vezetője is.
MTI fotó
A Vigadóban megrendezett plenáris tárgyalásnak – amelyen a visegrádi országok és a keleti partnerség külügyi vezetői cseréltek véleményt – valamint az azt követő sajtótájékoztatónak méltó helyszínt biztosított a Vigadó Díszterme és Déli terme. A tanácskozás jelentőségét növeli a napjainkra feszülté váló orosz-ukrán viszony, amely kapcsán Martonyi János külügyminiszter jelezte a keleti partnerség kezdeményezés soha nem irányult Oroszország ellen, hanem eszköz az EU keleti kapcsolatainak megerősítésére. Véleménye szerint bár lényeges változás történt a geopolitikai környezetben, továbbra is érvényes az EU keleti partnerségi politikája, és a Visegrádi országok elkötelezettek abban, hogy azt megvalósítsák. Kiemelte „nem lassítani, hanem gyorsítani és mélyíteni kell" ezt a politikát. Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési és európai szomszédságpolitikai biztosa szerint pedig a keleti partnerség nem azt jelenti, hogy az EU választásra kényszerítené az érintett országokat, hanem lehetőséget ad arra, hogy szabadon dönthessenek a sorsukról. Mint ismeretes a lengyel-svéd kezdeményezésű keleti partnerség hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára és a három Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki. Az elképzelés – a francia kezdeményezésre 2008-ban alapított földközi-tengeri unió mintájára – a hat volt szovjet köztársaságot szeretné az EU-hoz közelebb hozni.
MTI fotó
A V4-es külügyminiszterek gyakran vonják be tanácskozásukba más országok külügyi vezetőit, így ezt a hagyományt mostani találkozójukon is folytatták.
