A Vigadó színpadán még Liszt Ferenc, a 19. század Európa-szerte ünnepelt, páratlan zongoraművész, termékeny és progresszív zeneszerző, karmester is fellépett, ezzel öregbítvén az épület méltóságát és a magyar zenei élet nemzetközi elismertségét.
A budapesti Vigadó Magyarország zenei fejlődésének értékes tanúja. Mint a főváros sokáig egyik legmeghatározóbb hangversenyterme, rangos zenei eseményeknek adott otthont, és számos hazai művész, valamint a külföldi zenei élet hírességei is megtisztelték jelenlétükkel, hangversenyeikkel. Liszt Ferenc, a 19. század Európa-szerte ünnepelt, páratlan zongoraművész, termékeny és progresszív zeneszerző, karmester is fellépett a színpadán, ezzel öregbítvén az épület méltóságát és a magyar zenei élet nemzetközi elismertségét. Bár élete jelentős részét külföldön töltötte, magyarként lépett a világ színe elé. A Vigadó pályájának egyik legfontosabb állomása, hiszen számos ősbemutatója ezen a színpadon hangzott el. Nem csupán a programzene atyja és a Beethoven utáni német szimfonizmus megteremtője, hanem a 20. század jóformán minden újítását megelőlegezte.
A Magyar Művészeti Akadémia kiadásában megjelent új kötet eme kivételes és sokoldalú pályafutásnak részletét eleveníti fel, amikor a Vigadóban, avagy elődjében, a Redoute-ban hangversenyező Lisztet próbálja bemutatni. „Mikor és mit játszott? Mi alapján választotta műsorát? Milyen volt a megjelenése, hogyan viselkedett a színpadon? Hogyan vezényelt? Hogyan tartott próbát? Milyen hatással volt művészete a közönségre? Hogyan vélekedett a magyar zenészekről? Hogyan számolt be a hangversenyeiről? Ezekre és hasonló kérdésekre keresve a válaszokat – csaknem harminc hangverseny eseményeit számba véve – megismerkedünk a 19. századi magyar főváros zenei körülményeivel és szokásaival, a romantikus korszellemmel és gondolkodásmóddal, a művészetről vallott korabeli felfogással, és nem utolsó sorban Liszt Ferenccel, az emberrel." (Watzatka Ágnes)
A könyv bevezetője és Liszt életének rövid áttekintése után a művész életművét évtizedek óta kutató szerző három nagy fejezetben taglalja a fellépéseit: az első a Redoute-ban játszó fiatal virtuózt 1839 és 1846 között; a második a Vigadóban vezénylő zeneszerzőt 1865 és 1877 között, a harmadik az idős zongoraművészt mutatja be. Az utóbbi két fejezet pedig egymással párhuzamosan tekinti át ugyanazt az időszakot.
A könyvet ajánljuk azoknak a zenekedvelőknek, akik szeretnék jobban megismerni Liszt Ferencet, hiszen belepillanthatunk baráti és családi körébe is. Azoknak, akik tudományos céllal veszik kézbe a könyvet,Függelékben gyűjtöttük össze a vigadóbeli hangversenyeket és az ott elhangzott Liszt-műveket a legújabb kutatások és műjegyzékek nyomán. Ezek szerint Liszt Ferenc harminchárom alkalommal lépett fel zongoraművészként, dalok, kamaraművek vagy énekkarok kísérőjeként, saját vagy mások zenekari műveinek karmestereként, de előszeretettel töltekezett és szívesen vett részt a közönség soraiban is. Nagy érdeklődéssel figyelte a magyar főváros zenei életét, pályatársainak és tanítványainak fellépéseit.
