További információkért és a jegyvisszaváltással kapcsolatos hírekért kérjük, keresse fel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar weboldalát.

Lukács bérlet 2.

Klasszikus formák és bravúros hangszerelések, humoros, ironikus, fennkölt líraiság, nemesen egyszerű magyar népdalok és a zenei kompozíciók harmonikus egységei ragadják magával a közönséget ezen az estén.

Műsor:

WEINER Leó: f-moll szerenád, op. 3

JÁRDÁNYI Pál: Hárfaverseny

KOCSÁR Miklós: Capriccio

szünet

KODÁLY Zoltán: Háry János – részletek

Közreműködik:

Vigh Andrea - hárfa

Gál Erika - alt

Haja Zsolt - bariton

Dunai Tamás - narrátor

A Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa - Vezető karnagy: Hajzer Nikolett

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Kocsár Balázs

A Szerenád kis zenekarra Weiner Leó 1906-ban írt négytételes zenekari alkotása, amelyet tanárának, Koessler Jánosnak ajánlott a szerző. A darabot 1907. december 3-án, Kölnben mutatták be. Weiner egyik első kompozíciója magyaros hangvételének köszönheti népszerűségét. A klasszikus formák kiváló ismerője virtuózan alkalmazta a verbunkos, a „jó, alapos csárdás” fordulatait.

Hárfaversenyét (1959) Járdányi Pál feleségének, Devescovi Erzsébetnek ajánlotta. A bemutató egyik kritikusa kiemelte, hogy a darab „alaphangulata lírai. Ezt a lírát nem árnyékolják be tragikus összecsapások, aranyló pasztellszíneit inkább az ötletek teszik csillogóvá. Az egyetlen tételben megfogalmazott kompozíció harmonikus egység benyomását kelti, amit a szerkezet jól átgondolt felépítésével és sikerült arányaival ér el a szerző.” Ezúttal Vigh Andrea tolmácsolásában hallhatjuk a hárfaszólamot.

Kocsár Miklós többször átdolgozta 1960-ban zongorára írott Capriccióját. 2002-ben, a zongoradarab újragondolását követően ebből is készült zenekari mű, immár a negyedik. Erről így vall a szerző: „Zenei anyagában nem változott, hangszerelésében is csak a legszükségesebb mértékig, sokkal inkább terjedelmében; léptéke, egyes 

részeinek kifutása zenekari alkotáshoz méltóbb, mint korábban volt. […] Az is vonz ehhez a darabhoz, hogy magán viseli mindazt, ami akkori tudásomat jellemezte: bartókos, stravinskys elemek találhatók benne.”

A koncert második részében Kodály Zoltán legnépszerűbb művéből, a Háry Jánosból hallhatunk jól ismert részleteket: bravúros hangszerelésű, humoros, ironikus, fennkölt líraiságú zenekari számokat és nemesen egyszerű magyar népdalokat. Az utóbbiak jelképezik azt a tiszta forrást, amely Kodály zenéjét örökérvényűvé teszi.

Szervező: Nemzeti Filharmonikusok