Haydn angliai útjai során ismerkedett meg  a helyi zenei élettel, és több Händel-mű, többek között oratóriumok előadásain is részt vett. Lenyűgözték Händel oratóriumai, és – noha korábban már írt oratóriumot – a kórus alkalmazása, a zenekar, a kórus és szólóének felhasználásának a drámai hatás szolgálatába állítása újszerű élményt adott számára. Első angliai útjának szervezője mutatta meg neki Thomas Linley költő szövegét (A Világ teremtése), ami John Milton Elveszett Paradicsom című műve nyomán született. Haydnt megragadták a részletesen megírt természeti képek, ezért hazavitte magával Bécsbe. Ott Gottfried van Swieten báró, diplomata, irodalmár, a bécsi zenei élet egyik központi alakja fordította le németre, és néhány zsoltáridézetet is hozzáfűzött. A darab annyira népszerű volt Magyarországon, hogy 1820-ban utcát neveztek el róla – tévesen fordítva: a budapesti Alkotás utcát.

A mű első része a teremtés első négy napjáról, a második az ötödik és hatodik napról, míg a harmadik rész az első emberpárról, Ádámról és Éváról szól. A Budafoki Dohnányi Zenekart és a Budapesti Akadémiai Kórustársaságot ezen az estén az együttes első vendégkarmestere, Guido Mancusi vezényli.

Közreműködik:

SÁFÁR Orsolya – szoprán

SZAPPANOS Tibor – tenor

CSER Krisztián – basszus

Budafoki Dohnányi Zenekar

Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: BALASSA Ildikó)

Vezényel: Guido MANCUSI

Szervező: Budafoki Dohnányi Zenekar