Makoldi Sándor valami egészen rendkívül gyönyörűséget alkotott meg Vókonyapusztán, Rózsa Péter birtokán. Az ő segítségével felépítették a Pásztorkápolnát, amely a magyar hit, rege és mondavilág alapján a fény, a nap járásának útja szerint mutatja be jeles napjainknak eseményeit, a hozzájuk kapcsolódó mondákat, regéket, és azt az ősi keresztény hitet, amely a pásztorok hagyományain keresztül maradt fenn mindmáig A kápolna feltemplomában egy alföldi pásztor, Lévaji József által 1888-ban egy szaru sótartóra faragott világkép teljes egysége jelenik meg rőt vonalakkal felnagyítva a templomfalon. Még az ősi magyar rovás és képjeleket is láthatva rajta, amelyeken a nap járásának megfelelően kialakított ablakokon bejutó fény időben is aktualizálva olvassa jelképrendszerét. A kazettás mennyezetre a „mennyező” művész megálmodta saját képi világát, amely a népi csillagnevek kapcsán egy egész kerek mitológia megjelenítését teszi lehetővé, a régi, alföldi, pusztai  csillagmegnevezések és azok akkor még ismert magyarázatainak Lugossy József Ősmagyar Csillagismei Közlemények 1855-ös kiadása által megőrizve és a „festő” által megjelenítve. Az altemplomban pedig egy Somogytarnóckai kanász kürtjének szarvasai jelennek meg Makoldi Sándor ecsetjével.  

Az alföldi pásztorszaruktól származó régi szaruedények, sótartók, gyógyító rühzsírtartók karcolata régen foglalkoztatja Makoldi Sándort, mint alkotót. A rajtuk rajzba foglalt világkép-ábrák ősi elemeiről néprajzi tanulmányai is születtek. 
Az egyik, 1888-ban készült, hengeres „sóstürök” elemzése vezette arra a gondolatra, hogy e szakrális ábra (Lévaji József pásztor munkája) megérdemelné, hogy felnagyítva egy Árpád-kori mintára épült kerek szentély falát is megtöltse tartalmaival. Pásztorokról a pásztoroknak a Hortobágyon is mesélhetne a honfoglalásról, abban a formában, ahogy a honfoglalás után sorra létesültek már épített szentélyeink, kis kerek templomok – szinte személyes meditációra, családi méretben –, mint a hajdani jurtáink. A puszta közepén, ha ide betér valaki, a hajdani pásztorok világába csöppen – a falakon az egyikük legfontosabb alkotásának mondható rajzzal szembesül, e sóstülök (Makoldi által nagyban megvalósított) ábrájával. S ha – mint jurtáinkban a kelméket – a tetőn át a fény járja e rajzot is, akkor megelevenedik a régmúlt élet.

Közreműködők: Mudry Péter rendező, Rózsa Péter biogazda, Gyöngy Péter központvezető (NMI Makoldi Sándor Központ)

Szervező: Hagyományos Mesterségek Oktatásáért Alapítvány (MMA Népművészeti tagozata megbízásából)

Az esemény támogatója a Magyar Művészeti Akadémia.