Márai Sándor személyét és életművét sok szempontból elemezték már. Alapvetően rendelkezünk valamiféle képpel e pálya kilenc évtizedének számos vonatkozásáról, mégis vannak olyan területek, amelyek újabb, mélyebb kutatásokat kívánnak. Ezek közé tartozik a kassai polgár egyes művészeti ágakhoz való viszonya is. Vannak triviális, könnyebben megközelíthető kötődései (pl. irodalom, színház), de ennél jóval több munkát igényel a fotókhoz, a filmhez vagy a zenéhez való kötődése bemutatása. írásomban röviden ismertetem e vonatkozások legfontosabb jegyeit és felvillantom néhány konkrét példán keresztül, mit is gondolt, írt a XX. századi magyar irodalom egyik legtermékenyebb írója azok kapcsán. A remekművekről írt, mindenkinek szánt tanácsa önmaga számára is irányadó volt: Ha csak te­he­ted, élj min­dig úgy, hogy az em­be­ri szel­lem kris­tály­ba fa­ra­gott re­mek­mű­ve­i­nek egyi­két min­den­nap meg­szem­léld, s ha né­hány pil­la­nat­ra is! Ne múl­jon el egyet­len na­pod, hogy nem ol­vas­tál né­hány sort Seneca, Tolsz­toj, Cer­van­tes, Arisz­to­te­lész, a Szent­írás, Ril­ke vagy Marcus Aurelius köny­ve­i­ből. Min­den­nap hall­gass né­hány ütem ze­nét, ha más­képp nem le­het, szó­lal­tasd meg a ze­ne­do­bo­zon Bach, Bee­tho­ven, Gluck vagy Mo­zart va­la­mely té­te­lét. Ne múl­jon el nap, hogy nem né­ze­get­ted né­hány per­cen át va­la­mi­lyen jó nyo­mat tük­ré­ben Brueghel, vagy Dürer, vagy Mi­che­lan­ge­lo va­la­me­lyik fest­mé­nyét vagy raj­zát.

A műhelybeszélgetés során a résztvevők Mészáros Tibor: Márai és a művészetek című tanulmányát a különböző művészeti ágak szempontjából elemzik.

A részvétel regisztrációhoz kötött.