A séta a Pesti Vigadó Fogadóterében indul, ahol a résztvevőknek  Szabó Attila, az intézmény turizmussal foglalkozó munkatársa  mesél az épület múltjáról, történetéről és elődjéről, a Redoute-ról.

Az Előcsarnokba érve  Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője  fogadja a közönséget, és mesél Feszl Frigyes eredeti tervei alapján készült monumentális alkotásairól: miként kérték fel, hogyan oldották meg a csillárok applikálását és milyen nehézségekkel találkozott a munka során. Közben saját személyes emlékeit és képeit forgathatják az érdeklődők.

Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy  a Bogányi-zongora formatervezője, Üveges Péter  is velünk tart ezen a napon, és történetein, fotóin keresztül ismerhetik meg a csodazongoraként emlegetett magyar vívmányt. És hogy ne csak nézegessük, hanem hallgassuk is hangját, Váradi László, a korunk Liszt Ferenceként emlegetett zongorista szólaltatja meg a hangszert egy rövid zongorajáték erejéig.

A második emeleten a telefonos hírmondóról beszél  Jakab László, a Postamúzeum előadója:  megtudhatjuk miért bírt jelentőséggel az első telefonos operaközvetítés, mely valójában az első telefonos kapcsolat volt Budapesten, kipróbálhatunk egy korabeli hírmondó eszközt, meghallgathatjuk az említett operát, és meglepetés jegyekért is játszhatunk.

Utolsó állomáson  Zainkó Géza, repüléstörténet-kutató , az Aeropark munkatársa fogadja a csoportot, akinek nagyapja maga is ott volt az Üllői úton és látta Blériot felszállni a monoplánnal, mely eseményt a magyar aviatikának és repüléstörténetnek a beindítójaként tartanak számon. Az 1909-es repülést megelőzően a monoplánt a Vigadóban állították ki. Videó- és képanyagok, tablók teszik teljessé a képet, amit az aviátor kultúráról tudni lehet.

A séta a VI. emeleti Idővonal kiállításon és Panoráma teraszon zárul, ahol a Pesti Vigadó múltjának dokumentumait tekinthetik meg a látogatók, majd a teraszon elmerülhetnek a budai oldal impozáns látványában.

Vendégek:

◾ Jakab László, a budapesti Postamúzeum munkatársa

◾ Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője

◾ Üveges Péter, a Bogányi-zongora formatervezője

◾ Váradi László, zongoraművész, akinek játékával megszólal a Bogányi-zongora

◾ Zainkó Géza, repüléstörténeti-kutató, az Aeropark munkatársa

A séták időpontjai:

10:30 Találmányok és felfedezések I.  Jegyvásárlás 

11:45 Találmányok és felfedezések II.  Jegyvásárlás 

14:00 Találmányok és felfedezések III.  Jegyvásárlás 

15:15 Találmányok és felfedezések IV.  Jegyvásárlás

Miért ezt a négy felfedezést ismerhetik meg a sétán?

  A Pesti Vigadó adott lehetőséget először Budapesten a kultúrakedvelő közönségnek arra, hogy ha már nem lehetett jelen a Erkel Ferenc: Hunyadi László című operáján, mégis élőben hallhassa azt. A színjátszás, a Vigadó és a legújabb technika különös találkozására került sor 1882. február 12-ei Írók bálján. A telt házas rendezvényen élő telefonos összeköttetést is létesítettek a Nemzeti Színházzal, a vállalkozó kedvű bálozók bele is hallgathattak a színészek játékába. 

  Ugyanezen a napon mutatkozott be az izzólámpás villanyvilágítás Budapesten, amikor a teljes épület fényárban úszott. Erről az akkori világban kuriózum eseményről és a Pesti Vigadó monumentális csillárjairól is szó esik a sétán. A Feszl Frigyes által tervezett csillárok tervei alapján készült teljesen egyforma csillárok egyenként 400 kiló körüliek, 1000 részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, 8 karral és karonként 6 világítótesttel, tehát összesen 48 égővel rendelkeznek. 

Feszl Frigyes tervrajza

  A repülés történetének meghatározó pillanata volt, amikor Louis Blériot francia mérnök 1909. július 25-én, saját tervezésű és építésű monoplán repülőgépével elsőként repült át a La Manche csatorna felett. Néhány hónappal később, október 14-én és 15-én repülőgépét kiállították a budapesti Vigadóban, majd október 17-én délután Blériot felszállt repülőgépével az Üllői úti gyalogsági gyakorlótérről, mely a legelső sikeres felszállás volt Magyarországon új lökést adva ezzel a magyar repüléstörténetnek. Szakértőnk, Zainkó Géza nagyapja is ott volt ezen a felszálláson.

  A Pesti Vigadó Díszlépcsőházában egy elkülönített részén látható a futurisztikus küllemű Bogányi- zongora. Ismerjék meg a hangszert formatervezője történetein keresztül.

Első rajzok / Üveges Péter

Tartsatok velünk az Turizmus Világnapjához kapcsolódva: 2019-ben is megrendezésre kerül a Pesti Vigadót, mint turisztikai és történelmi intézményt bemutató program.

Facebook esemény