Kopócs Éva, a Maminvent márka megteremtője, az első tudatos alkotók között alapította meg vállalkozását, és a funkcióval nem rendelkező anyagok újragondolását tűzte ki célul: izgalmas ékszerek, kiegészítők és sajátos filozófia jellemzi a brandet. Nyirő Nikolett interjúja.
Mesélj kérlek a márka keletkezéséről: mit jelent a szó, hogy Maminvent és mi áll mögötte?
2012-ben úgy döntöttem, hogy nem a fióknak fogok alkotni, hanem az olyan anyukák egyike szeretnék lenni, aki egy következő szintre emeli a hobbiját, és üzletet épít maga köré. Kerestem egy olyan nevet, ami kifejezi azt, ami vagyok, és azt is, amit csinálok, továbbá fontos szempont volt, hogy könnyen kiejthető legyen magyarul és angolul is. Mivel a márka indításakor egy nagyadag félszegséget éreztem, jólesett egy kicsit elbújni a mozaikszó mögé. A „mami" egyértelmű utalás az anyaságra, az „invent" pedig az újításokat, az általam kitalált, „feltalált", újragondolt megoldásokat fedi le: így született meg a Maminvent.
Hogyan tudsz egyensúlyt tartani az alkotó folyamatok, a workshopok, a vásárok és a család között?
Azért tartottam jó ötletnek az alkotói életmódot választani, mert lelki szemeim előtt lebegett az, ahogyan majd a családom szerves részévé tud válni az alkotás, és együtt tud fejlődni, nőni a gyerekeimmel. Nem torpantam meg egy pillanatra sem, még akkor sem, amikor három éve megszületett Mendel, és hat főre növekedett a család, mert nem éreztem azt, hogy választanom kellene bármi között. A tevékenységeimet és a feladataimat mindig az adott körülményekhez tudom szabni, miközben a fejlődés is folyamatos. Persze rengeteg szervezéssel, logisztikával, kompromisszummal és lemondással is jár a sok feladat. Sőt, egyensúly sincs mindig, és előfordul, hogy valamelyik terület háttérbe kerül és megsínyli az egyszerre és sokfelé figyelést; ekkor újratervezek, és átrendezem a prioritásokat. A fiaim pedig egyre nagyobbak, és beigazolódott, amit megálmodtam magunknak: elkísérnek vásárokra, workshopokra és igazi, komoly segítséget jelentenek már. Élvezem a fejlődést, a közös alkotást, a közösen szerzett élményeket és a szabadságot, amit nyújt nekem az alkotói létforma.
Egy vidéken alkotónak milyen lehetőségei vannak a fővárosban megjelenni, és milyen hatásai vannak a Debrecenen kívüli megjelenéseknek a márkaismertségre?
Engem leginkább megtaláltak ezidáig a lehetőségek: vagy olyan csoportokat ismertem meg, akiken keresztül engem is megkerestek, vagy közösen jelentünk meg eseményeken. Egyik szervezője vagyok a debreceni Csak Design vásároknak, és nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a vidéken működő alkotókra, és a Budapest vonzáskörzetén kívül eső területekben rejlő művészi, alkotói potenciálra. Korábban vágytam arra, hogy minél messzebbre eljusson a nevem, akár külföldre is, de egy ideje azt érzem, bőven megelégszem azzal, hogy helyben szeretik a termékeimet: szembe jönnek velem az utcán a táskáim, a hölgyek pedig várják az alkalmakat, ahol találkozhatunk, beszélgethetünk és közösen alkothatunk. Feltöltenek ezek a személyes találkozások, örülök a visszajelzéseknek és annak, mikor látom, hogyan viselkedik egy termékem használat közben, akár több év után.
Mennyire éled a mindennapokat is a tudatos felhasználás és újrahasznosítás jegyében?
Igyekszünk keveset költeni tárgyakra: ha mégis szükségünk van valamire, akkor sokszor használtan szerezzük be; többek között a ruhák nagy részét is, plusz a fiúk egymás ruháiba nőnek bele; és kulaccsal, szendvicses dobozokkal járnak iskolába; kiemeleten figyelünk a vízfogyasztásra, és komposztálunk. Az egyik következő nagy lépés a csomagolásmentes vásárlás bevezetése lehetne, szerencsére már erre is van lehetőség.
Melyek a legkedvesebb emlékeid a márkádhoz kapcsolódóan?
Rengeteg nagyon kedves emlékem van! Azok a pillanatok tűnnek még mindig hihetetlennek, amikor egy vásáron a pultomnál sor alakul ki és hirtelen azt sem tudom, kinek mit mutassak meg. Akkor is mindig megdobban a szívem, mikor a közösségi oldalakat tekergetve fotókon feltűnik egy ékszerem vagy táskám.
Van egy nagyon intim emlékem is: tisztán emlékszem arra a délutánra, amikor megtudtam, hogy egy negyedik gyermek fog érkezni hozzánk. Egy nagyon furcsa, nyugodt lelkiállapotban ültem le dolgozni; előttem van az is, amit készítettem, egy piros mintás nyakkendőből varrtam neszesszert, miközben kavarogtak a gondolataim. Próbáltam előrevetíteni, hogy milyen változásokkal fog járni öt év után egy negyedik gyerkőc - az viszont meg sem fordult a fejemben, hogy szüneteltessem a Maminventet, mert tudtam, hogy minden meg fog oldódni valahogyan. Ez a belső nyugalom végig megmaradt, sőt, egy szintugrást is hozott a várandóságom, mert sok új dolgot próbáltam ki, amiket azóta is készítek.
Milyen érzésekkel érkezel a Pesti Vigadó Maminvent workshopjára?*
Már a tavalyi Nyitott Ház programon is magával ragadott az épület miliője és az ott dolgozók szívélyessége, kedvessége. Megtisztelő lesz újra a csodálatos épületben vendégeskedni. Ha sikerül megoldani, akkor idén két fiam is elkísér. Tavaly a legnagyobb volt velem, és hatalmas élményt jelentett számára is a környezet. A teltházas workshop mindkettőnknek maradandó élményt nyújtott, abból a szempontból is, hogy ilyen sok résztvevővel akkor találkoztunk először. Feladta a leckét, de bebizonyosodott, hogy jó csapat vagyunk!
*A Pesti Vigadóba tervezett programok a Kormánydöntés értelmében nem kerülnek megrendezésre, a Pesti Vigadó 2020. március 18-ától zárva tart. További információ