Lesti Árpád interjúja

Hogyan született meg a sorozat ötlete? Mi volt a koncepció?

A zene mellett a társművészeteket is megszerettetni kívánó sorozat ötlete 1995-ben fogalmazódott meg bennem, majd 1997-ben jött létre az első előadás a Zugló Szent István Király Zeneházban. Szerkesztő-műsorvezetőnek Solymosi Tari Emőke zenetörténészt kértem fel, aki az MMA rendes tagja. Emőkének a kezdetektől főszerep jut a Pastorale-sorozat arculatának kialakításában, a tematika kitalálásában, a programok összeállításában. Az előadások elsődleges célja a jövő igényes közönségének felnevelése – színvonalas műsorokkal, neves magyar és külföldi vendégművészek közreműködésével. Mindig szem előtt tartjuk, hogy magas szintű művészeti élményt és ismereteket nyújtsunk valamennyi korosztály számára.

Már nevében is családi a sorozat. Milyen kortól ajánlható az érdeklődőknek, és hogyan vonják be a legfiatalabbakat?

A programokra 7 éves kortól várjuk a gyermekeket és szüleiket, nagyszüleiket. A Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar művészei között nagyon sok a fiatal diplomás tag, az ő friss előadásmódjuk mindig vonzza a fiatalabb közönséget.

Hogyan épül fel egy-egy évad programja?

A programokat a komplexitás jellemzi: az élő zenén kívül tartalmazhatnak filmet, táncot, bábjátékot, színészi produkciót, hangszerbemutatót, beszélgetést, például a művészekkel, illetve szakemberekkel, hangszerkészítőkkel. Mindig az adott témakör dönti el, hogy milyen megjelenési formákat használunk. Az igényes zenetörténeti összekötő szöveg mellett nagy szerepet kap a vizuális szemléltetés is: a szerkesztő-műsorvezető összeállításában többek közt olyan képeket, forrásokat, érdekes háttérinformációkat ismerhetünk meg, amelyekkel sehol máshol nem találkozhatunk. A sorozatban minden évben 4 különböző típusú program kerül megrendezésre. A tematikus koncertre kiváló példa tavalyról Balog József zongoraművész koncertje, aki elkalauzolt minket az amerikai zene, főként Gershwin világába. A másik jellemző típus a hangszerbemutató előadás, például a Zuglói Filharmónia zenekarában játszó kiváló klarinét- és tárogatóművész Horváth Péter rendkívül színes programja sorolható ide. Idén már a második „Mester és tanítványa" koncertet rendezzük meg: tavaly Stuller Gyula és Zerkula György Svájcban élő hegedűművészeket láttuk vendégül, idén Kertesi Ingrid és Subedi Anna énekelnek szólóban és duettben, csembaló, zongora, illetve zenekari kísérettel, különböző zenei korszakokból. Minden évben van egy zenés színházi programunk – vagyis opera vagy opera-keresztmetszet, melyet a kezdetekben Ionel Pantea, majd sokáig a 2018-ban elhunyt Horváth Zoltán rendezett, ezután asszisztense, Losonczi Anita vette át helyét. Az évad májusi záróelőadásán mindig a népzene és néptánc kapja a főszerepet – ezúttal Balogh Kálmán varázsol fergeteges cimbalom-show-t, játszik klasszikus zenét, népzenét és jazzt is, és most sem marad el a néptánc sem.  

Áprilisban a 250. előadás következik.* Mik voltak az eddig legemlékezetesebb programok? Mi lesz a jubileumi darab, és miért erre esett a választásuk?

Mindegyik program egyedi és különleges. Fantasztikus élmény volt 2018-ban a fiatal zongoraművész, Berecz Mihály Debussy-Ravel műsora, melyben több arcát is megmutatta: a szóló produkciók mellett többek közt egy ifjú francia énekesnőt is kísért, valamint zenekarral a virtuóz Balkezes zongoraversenyt is eljátszotta – nem is akárhogy! 2016-ban neves előadókkal felcsendült a Varázsfuvola keresztmetszete, 2017-ben pedig a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói adtak káprázatos műsort különböző korszakok táncaiból. Ők régóta állandó partnereink az előadásokban.

Az idei jubileumra kiválasztott két mű A didergő király és A makrancos királylány lesz. A 2019-ben elhunyt, Nemzet Művésze címmel is díjazott Szőnyi Erzsébet rendkívül sikeres gyermekoperáinak különlegessége, hogy szinte csak gyermekszereplők adják elő őket, zenekari kísérettel. A Magyar Állami Operaház Gyermekkarát és az egyetlen felnőtt énekes szereplőt, Haja Zsoltot, valamint a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart Horváth Gábor vezényli. A szombati előadásra éppen a zeneszerző 96. születési évfordulóján kerül sor, a vasárnap délutáni előadás pedig pontosan a Pastorale-sorozat 250. előadása lesz.

A Pastorale-sorozat 2016-ban költözött a Magyar Művészeti Akadémia székházába, a Pesti Vigadóba. Mi indokolta az új helyszínt, és mennyire vált be a sorozat számára?

Nagy örömünkre szolgált az új helyszín, mivel szervező partnerünkkel, a Magyar Művészeti Akadémiával kezdetektől közös a gondolkodásmódunk, így végre egymásra találhatott a két azonos filozófia: összehozni a társművészeteket egy közös produkcióban. Ki kell emelnem a Pesti Vigadó kollégáinak segítőkészségét, akik mindig profi módon, fantasztikus csapatmunkával segítik a műsorok lebonyolítását. Bízunk benne, hogy a jövőben még sok szép, tartalmas programmal tudjuk megörvendeztetni közönségünket.

^{*A Pesti Vigadóba tervezett koncertek a Kormánydöntés értelmében nem kerülnek megrendezésre, a Pesti Vigadó 2020. március 18-ától zárva tart. További információ}