Csurka Eszter festménye, amely a Trianon címet viseli, egyik legújabb alkotása. A képen az ország felosztásának megszemélyesített ábrázolását láthatjuk. A fáradt, ájultan heverő Magyarország nővé formált testén veszekednek a hozzá hasonlatos körülállók, mindnyájan azért, hogy egy darabot kihasítsanak belőle.  Az alkotás, amely magán viseli a művésznő tipikus stílusjegyeit, a Pesti Vigadóban a „Mert nem lehet feledni…" című, a trianoni békeszerződés 100. évfordulója emlékére készült kiállításon látható.

Csurka Eszter (1969-) Munkácsy Mihály-díjas festőművészt igazi „összművésznek" tartja a szakma. Festőként, szobrászként, perfomerként is ismert, de emellett fotósként, díszlettervezőként, színészként és rendezőként is alkot. Ezen sokoldalúságából is adódik, hogy munkáira — így Trianon című festményére is, amely a decemberi Hónap műtárgya — leginkább a filmszerű látásmód, a szürreális motívumok és a vegyes technikák használata jellemző.

Csurka Eszter az Iparművészeti Főiskolán fotót és alkalmazott grafikát hallgatott, a Színművészeti Főiskolán pedig rendezőnek és operatőrnek tanult. 1991 óta szerepel csoportos kiállításokon (Spirál, Petőfi Csarnok), 1994-ben nyitották meg első egyéni kiállítását Szentendrén (Vajda LSG). Az elmúlt 20 évben számos tárlaton szerepeltek munkái, a Várfok Galériában, a Karinthy Szalonban, valamint a Fővárosi Képtárban és az Ernst Múzeumban is kiállított. 1998-ban a Vigadó Galériában is láthatóak voltak munkái a Kollázs és az Álom című kiállításokon. Az idén 51. születésnapját ünneplő művésznő alkotásai egyebek mellett a Magyar Nemzeti Galéria, a MODEM, a Kiscelli Múzeum gyűjteményében találhatóak meg, de a T-Mobile Gyűjtemény és a Strabag Gyűjtemény is őrzi alkotásait. A művésznő rendszeresen vesz részt a hazai képzőművészeti élet csúcseseményein, így például a szentendrei ArtCapital rendezvénysorozat részeként is többször megtekinthetőek voltak a munkái. (2019-ben Alpha című önálló kiállítása volt itt látható, amely tárlaton a Csurkára jellemző műfaji határátlépés is hangsúlyosan megjelent. A helyspecifikus installáció egy öt termen átívelő, egységes hang- és térhatású kompozíció volt, amely az ébrenlét és az alvás közti nyugalmi stádiumra, az alfa-állapotra utalt.) Csurka Esztert, munkássága elismeréseként, 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia is tagjává választotta.

Idén 100 éve, 1920-ban írták alá a trianoni békeszerződést, amely a Párizs környéki békék rendszerének részeként az első világháborút lezáró intézkedések egyike volt. Magyarország a Nagy Háborút a vesztes oldalon zárta, mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama, az antant hatalmakkal kötött megállapodást a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban írták alá június 4-én. A szerződés értelmében hazánk területének közel kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét elvesztette, az állam soknemzetiségű jellege megszűnt, amely egyben a történelmi Magyarország szétszakítását is jelentette.

A Pesti Vigadó az idei évfordulóhoz kapcsolódóan két kiállítást is szervezett, Jankovics Marcell júniusban megnyitott tárlata után jelen kiállítás iparművészeti és képzőművészeti alkotásokkal emlékezik a 100 éve történt katasztrófára.

***

Kiállításokhoz kapcsolódó további tartalmaink:

"Mert nem lehet feledni"

Kisfilm Végh András kiállításáról

Jagicza Patrícia: Doppelgänger - A hónap műtárgya / november

Végh András: Hidak - A hónap műtárgya / október