
a 125 éve született Németh Lászlóra emlékezünk
„Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.”
-- Jókai Mór: És mégis mozog a föld
125 éve, 1901-ben született Németh László Kossuth-díjas író, esszéista, drámaíró és műfordító, a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb, mégis magányos alakja. Eredetileg orvosként indult, és a jó diagnoszta éles szemével, valamint erős nevelői szándékkal vizsgálta a magyar társadalom és az egyén sorskérdéseit. Sokoldalú pályája során tanított, szerkesztett, sőt a Magyar Rádió irodalmi osztályát is vezette, miközben sajátos, reflexív prózájával és drámáival maradandót alkotott. Életműve – amelyben a gondolati mélység és a közösség iránti felelősségvállalás fonódik össze – ma is élénk viták és újrafelfedezések forrása.
Közreműködik:
Ember Léna, Gál Ádám Vajk, Grasso Marco, Hubbes Mátyás, Pozsgai Máté, Trill Bertalan és Tüske Márton,
a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói
Rendező:
Miklós-Kovács Bernát
a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója
Köszöntőt mond:
L. Simon László
József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője, az est szerkesztője
Szervező: MMA - Irodalmi Tagozat