A sárkányoktól Caravaggióig - Legendás utazások a zenében és a művészetekben

Március 6 . 15:30–16:30 | Kiállítótér – 6. emelet

Sárkányok pediglen vannak!

A középkor alkotója elsősorban szimbólumok nyelvén gondolkodott, amelyek összetett rendszere ma nehezen fejthető meg. A XV. századi többszólamú misék zenéjében azonban olyan spirituális jelképek rejtőznek, mint a sárkánnyal viaskodó páncélos katona, a kardot tartó angyal vagy az idő körforgását idéző labirintus. E képek értelmezéséhez a természet ciklusai, az asztrológia és az egyházi év szimbolikája is kulcsfontosságú. Sándor László előadása korabeli zenei példák és nagy felbontású kódexfotók segítségével nyújt bepillantást a középkori szimbolika világába.

Március 6 . 17:00–18:00 | Makovecz terem

Az eltűnt Caravaggio nyomában

Több mint fél évszázaddal ezelőtt, egy esős éjszakán, 1969 októberében, a palermói San Lorenzo kápolnából elrabolták Caravaggio egyik legtöbbre tartott mesterművét: a Jézus születése Szent Lőrinccel és Assisi Szent Ferenccel című festményét. A kép azóta sem került elő, értéke felbecsülhetetlen. Varsányi Kristóf a festmény történetével kapcsolatos kutatómunkájának eredményét mutatja be fényképek formájában, emellett Emőd Péter festménybecsüs és művészeti író a nemzetközi műkincsrablások hátteréről, valamint a műtárgyhamisítás jelenlegi helyzetéről tart előadást.

Március 6 . 17:00–18:00 | Kiállítótér

Kivonatok

Művészeti ágakon átívelve, a múlt–jelen–jövő tengelyén rajzolódik ki az a vonal, amely a fiatal és a középgenerációs tárgyalkotó művészeket foglalkoztató témákat köti össze. A hároméves ösztöndíjas időszakot lezáró kiállítás időbeli utazásra is invitál: a középkori szakrális emlékeket feltáró kutatástól a jövőbe mutató, interaktív textil anyagkísérletekig. A tárlatvezetés során Szalai Bálint formatervező művész kalauzolja a látogatót, miközben bepillantást nyújt az alkotások mögötti történetekbe.

Március 6 . 18:00–19:00 | Sinkovits Imre Kamaraszínpad

Uránia-boom a századelőn

Vetítettképes kultúrtörténeti előadás

Az Uránia Magyar Tudományos Színház, amely 1899-ben a szórakoztatva tanítás jegyében nyitotta meg kapuit, működésének első évtizedében bő másfél millió nézőt fogadott. Mi volt népszerűségének titka, amely divatot, sőt a vidéki értelmiség bevonásával pillanatok alatt olyan kiterjedt mozgalmat teremtett, amelynek nyomait országszerte Uránia mozik őrizték sokáig? Buglya Zsófia filmesztéta történeti előadása az Uránia szemléletes ismeretterjesztő programját idézi meg.