Jegyárak
Beethoven, Liszt, Muszorgszkij
Műsor:
BEETHOVEN: cisz-moll "Holdfény" szonáta, op. 27 No. 2
LISZT: h-moll szonáta S. 178
---Szünet---
LISZT: A Villa d'Este szökőkútjai S. 163/4
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei
A Holdfény-jelzőt Beethoven barátja, Rellstab adta az 1801-ben komponált szonátának. Eredetileg a névadó első tételt a mester inkább egy elmélyült imádságnak gondolta. Az allegretto második tételről Liszt kijelentette, hogy olyan, mint egy kis virág két szakadék között. A zárótétel Beethoven legcsodálatosabb „vihar-zenéinek” egyike. Az 1852-53-ban komponált h-moll szonáta bizton nevezhető nem csak Liszt, de az egész zongorairodalom legnagyobb művének. Benne van a romantikus művész minden ideálja: a hős küzdelme önnön maga megtalálásáért, kiteljesedése a szerelemben, a harca a szabadságért, az emberek lelki felemeléséért.
Liszt Ferenc évekig volt lakója a Tivoli városában található kis palotának, a Villa d’Estének. Elbűvölte a reneszánsz építőmesterek által létrehozott park, ahol ezernyi szökőkút szökell a magasba. Az 1877-ben írt darab közepén új és gyengéd téma indul, s Liszt odaírta a kottába Jézus örök érvényű szavait. Muszorgszkij egyetlen nagyszabású zongoraműve, az Egy kiállítás képei 1874-ben keletkezett. A komponista elhunyt barátja, Hartmann festőművész képeinek ihletésére izgalmas, sokszor megdöbbentő és nagy ívű, ugyanakkor misztikus zenei tablókat jelenít meg a figyelmes hallgató számára.
Szervező: Stúdió Liszt Kft.