Koncert 2021.05.06. 19:30
Szentképek

Pászti bérlet | Nemzeti Énekkar 

Bérletzáró hangversenyünkre szentek zenei portréit gyűjtöttük csokorba.

Műsor:

Szergej RACHMANINOV: Aranyszájú Szent János liturgiája (11. és 12. tétel)

Francis POULENC: Assisi Szent Ferenc négy kis imája (Quatre petites prières de Saint François d’Assise)

Jan Dismas ZELENKA: Litaniae Xaverianae

szünet

BEISCHER-MATYÓ Tamás: Lilium et rosa – ősbemutató

Johann Sebastian BACH: D-dúr magnificat, BWV 243


Közreműködik:

Zemlényi Eszter - szoprán

Halmai Katalin - mezzoszoprán

Vörös Szilvia - alt

Tarjányi Tamás - tenor

Cserményi Zsombor - basszus

Nemzeti Énekkar

Karigazgató: Somos Csaba

Capella Savaria

Művészeti vezető: Kalló Zsolt

Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Aranyszájú Szent János, Assisi Szent Ferenc és Xavéri Szent Ferenc, bár eltérő időszakban és a világ különböző területein éltek, tevékenységük sokban hasonlított. Közös vonásuk volt a fényűzés üldözése, a szegények ügyének felkarolása. Hozzájuk hasonlóan a zeneszerzők is nagyon eltérő korszakokban és területen futottak be különböző pályát, a hit révén mégis közös nyelven alkottak.

Az orosz származású Szergej Rachmaninov 1910-ben vetette papírra az ortodox és a görög katolikus egyház liturgiájához illeszkedő, kíséret nélküli kórusművét, az Aranyszájú Szent János liturgiáját. „Hosszú ideje semmit nem írtam ilyen örömmel” – vallotta művéről.

A francia Francis Poulenc 1948-ban alkotta férfikarra írt kórusművét, az Assisi Szent Ferenc négy kis imáját. „Minden vallásos zeném hátat fordít párizsi és külvárosi stílusomnak. Ez az örökség bizonyítéka. A hit minden Poulencben erőteljes” – írta pár évvel korábban.

Teljesen más világból származik a cseh születésű, de főleg Drezdában működő Jan Dismas Zelenka (1679–1745), Bach, Händel és Vivaldi kortársa, akikkel közvetlen kapcsolatba is került. Az 1727-es keltezésű Xavéri Szent Ferenc könyörgése nagyszabású barokk alkotás, amely kiállja az összevetést más jelentős barokk kompozíciókkal. Zelenka merész harmóniai újításai fokozzák a mű drámaiságát. A mű először hangzik fel Magyarországon.

Szent Cecília legendáját ősbemutatóval elevenítjük fel. Beischer-Matyó Tamás Kocsis-Holper Zoltán felkérésének eleget téve e koncertre komponálta Lilium et rosa című vegyeskari művét. A zeneszerző így írt erről: „A kórusmű Szent Cecília életének azt az epizódját eleveníti fel, amikor az angyal házassága estéjén megmutatkozott férjének s testvérének is. A kórusmű a csoda pillanatát jeleníti meg, amikor a két testvér számára – akik eddig nem hittek semmi földöntúliban – hirtelen megnyilvánulnak egy másik létezésforma addig rejtett dimenziói.”

A koncert végül Szűz Máriát idézi meg. Johann Sebastian Bach Mária-hálaénekével, azaz a nagyszabású Magnificattal. A mű 1723-ban keletkezett, nem sokkal azután, hogy a zeneszerző elfoglalta a lipcsei Tamás-templom karnagyi állását. A barokk zenei építkezés kiemelkedő remekműve.

 

Hangversenyünk egyben Kocsis-Holper Zoltán DLA doktori zárókoncertje.

Helyszín

Díszterem A Pesti Vigadó II. emeletén található gyönyörű Díszterem kiváló helyszínt biztosít koncertek, hangversenyek, kulturális események, konferenciák, álló- és ültetett fogadások, gálavacsorák megrendezésére. bővebben a helyszínről