A Trianoni békeszerződés 100. évfordulójának emlékére "Mert nem lehet feledni..." címmel mintegy félszáz képző- és iparművész alkotásait mutatja be az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata. A tárlaton kiállító művészek közül az MMA többekről portréfilmet készített, köztük Geszler Mária Kossuth-díjas keramikusművészről az MMA rendes tagjáról.

"A zene volt a mi családunkban a lélegzetvétel, a természetes közege a létezésnek."

- mesélte a művésznő "A porcelán emlékezete" című portréfilmben.

Geszler Mária magyar keramikus 1941-ben született Budapesten, Geszler György zeneszerző és Timkó Mária gyermekeként. Művészeti tanulmányait – bár eredetileg zenésznek, csellistának készült – 1960 és 1965 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, mestere a kitűnő pedagógiai érzékkel tanító kiváló keramikusművész, Csekovszky Árpád volt.

Geszler Mária az autonóm, művészi munkásság mellett számos, az iparral szorosan összekapcsolódó szakmai feladatot is vállalt: 1965-ben a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője, majd 1966 és 1976 között a Magyarszombatfai Kerámiagyár tervezője volt. Művészi munkássága során több magyar és külföldi alkotói csoportosulás tagjaként lépett fel műveivel, tevékenyen részt vett az alkotótelepi és szimpozion-mozgalomban, a világ számos országának kerámiaművészeti alkotóműhelyében dolgozott. Különösen szoros kapcsolatokat ápolt és ápol az 1970-es évektől a kecskeméti alkotóműhellyel: a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió számos fontos műve, műegyüttese megszületésének színtere.

A keleti kultúra és művészet öröksége, formavilága, motívumkincse diákévei óta foglalkoztatja, amellyel a kilencvenes években fűzhette szorosabbá kapcsolatait. Már korábban is sokat utazott a Szovjetunió közép-ázsiai városaiba és köztársaságaiba (Buhara, Szamarkand, Grúzia, Örményország), majd 1996-ban Nagoya-Sagában nemcsak a japán kerámiaművészettel, hanem a kultúrával, irodalommal, a keleti szellemiséggel is alaposabban megismerkedhetett. „Számomra beépíteni a japán fametszeteket és a hűtőtornyokat, az angol bombázó gépeket egy műbe, az, mint két mozdony összeütközéséről, a technika és a kultúra összecsattanásáról szól. Ez az a dráma, amivel meg akarom az elméket és a lelkeket fogni." A 2010-es évektől kerámiaművészetében egyre inkább felerősödnek a plasztikai hangsúlyok: művei immár kerámiából készülő dinamikus szobrok (portrék, cselló-plasztikák), amelyeken azonban továbbra is fontos szerepet kapnak a képi elemek, a kerámiafelületre rögzített motívumok.

Forrás: https://mmakademia.hu

***

Kiállításokhoz kapcsolódó további tartalmaink:

Kiállítások - Kisfilm Fekete György belsőépítészről

„Többet kaptam, mint amit adtam…"

Kiállítások - Kisfilm Baráth Ferenc grafikusról

Hangszerművészet a Kárpát-medencében

Kisfilm Árendás József plakátkiállításáról

Csurka Eszter: Trianon - A hónap műtárgya / december

"Mert nem lehet feledni"

Kisfilm Végh András kiállításáról

Jagicza Patrícia: Doppelgänger - A hónap műtárgya / november

Végh András: Hidak - A hónap műtárgya / október