Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
Lesti Árpád írása
„Modern szlovák képzőművészeti kiállítás nyílik szerdán délben a Nemzeti Szalonban, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Műcsarnok rendezésében. A kiállítást Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg."
„Rendezik az Engels teret. A nyáron szép parkot alakítanak ki a téren, március 1-e után pedig hozzálátnak a 66 esztendős Nemzeti Szalon lebontásához."
„Petri Lajos szobrászművész gyűjteményes kiállítása nyílik január 27-én délben a Nemzeti Szalonban."
Ugyanaz az újság, ugyanaz az év, ugyanaz a hónap. Mégis, ég és föld a különbség a Magyar Nemzet 1960 januári számaiból kisugárzó – egykoron és ma Erzsébetről, a század közepén éppen Engelsről elnevezett téren álló – Nemzeti Szalon jövőjét illetően. Január 4-én jelzik a Modern szlovák képzőművészeti kiállítás január 6-ai megnyitóját, majd 12-én, rövid, apró betűs hírként értesülhetnek az olvasók arról, hogy március 1-je után lebontják az épületet. Végül 26-án – mintha mi se történt volna – hívják az érdeklődőket a másnapi Petri Lajos gyűjteményes kiállítás megnyitójára, szót sem ejtve a bontás tényéről.
„A Nemzeti Szalon évtizedeken keresztül szolgálta a magyar képzőművészetet, most azonban már veszélyessé vált az épület, feltétlenül szükséges a lebontása. Ezt egyébként a városkép rendezése is megköveteli."- legalábbis a korabeli Népszava szerint.
Többekben felmerült azonban a kérdés, mi lesz így a kiállítóhely nélkül maradt magyar képzőművészettel? A Magyar Nemzet 1960. április 17-ei száma ad megnyugtató választ „a pesti Vigadó helyreállítandó épületrésze átmenetileg kiállítási célokat is fog szolgálni. A földszinten szoborkiállításokat, az emeleti folyosókon képkiállításokat rendeznek, és ideiglenesen ezzel pótolják a most lebontott Engels téri Nemzeti Szalont". Sőt, 3000 férőhelyes hangversenyterem is létesül a II. világháború során megrongálódott épületben, ami egyúttal kongresszusok, nagygyűlések és más, tömegeket megmozgató összejöveteleknek is helyszínt fog biztosítani – legalábbis a döntéshozók szándékai szerint. Ősszel ennek megfelelően nyilatkozott Aradi Nóra, a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője is: „A Vigadó-épület Vörösmarty téri szárnya terv szerint kiállítási helyiség lesz." Az eredeti elképzelések szerint az Engels tér már 1960 nyarára, a Vigadó átalakításának egyes részei 1962-re, a teljes munkálatok 1964-re fejeződnek be.
Mint ismert, a Pesti Vigadó csak 1980 márciusában nyitotta meg kapuit - a tervekkel ellentétben jó két évtizedes csúszással. Az ekkor megszülető Vigadó Galéria ez évtől pótolni igyekezett a magyar művészetet a Nemzeti Szalon megszűnése után.
***
További Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből:
Mikor Liszt és Wagner közösen játszott…
Korszakos koncert a zárt ajtók után
Táncoló Macskák a Pesti Vigadóban
Budavár és a Vigadó 333 éves közös múltja
