Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
Lesti Árpád írása
1838 márciusában a Duna jobb partjáról riadt tekintetek kémlelték a túlsó partszakaszt és Pest városát. Óráról órára feszültebbé vált a helyzet, a folyó egyre jobban fenyegette a várost. A fürkésző szempárok közé tartozott Habsburg József Antal főhercegé is, akit a köznyelv – és az utókor - csak József nádor néven ismert. Szemei előtt dőlt romba legfőbb álma, a nagyvárosi Pest. A város sorsát nem kerülhette el: néhány napon belül 1377 holdnyi lakott területéből 1300 került víz alá, 3000 lakóépülete semmisült meg. A 150 emberéletét és 50 000 személy hajléktalanná tételét okozó pusztítás során mindennél jobban kitűnt odaadása az elesettek iránt: magánpénztárából támogatta az ínségre jutottakat, több ezer kenyeret osztatott szét nap, mint nap az éhezőknek, valamint saját, budai lakpalotája szobái közül 36-ot nyitott meg rögtön a szállás nélkül maradóknak. A nagy pesti árvíz idején a rászorulók érdekében véghezvitt tettei jól mutatják elszántságát, tenni akarását, de közel sem jelzik, mennyi mindent köszönhet a haza legmagyarabb Habsburg fiának.
A császári család sarja előtt hosszú út állt, mire a magyarok szeretett nádorává vált. Firenzében 1776-ban született Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich néven, élete az 1790-es években változott meg gyökeresen, amikor előbb apja, majd annak halála után bátyja örökölte meg a császári trónt. Testvérük, Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora 1795-ben fiatalon elhunyt, így I. Ferenc szeptember 20-án kinevezte Magyarország császári helytartójává öccsét, majd a következő évben az addigra magyarul megtanuló József főherceget a pozsonyi országgyűlés megválasztotta a Magyar Királyság nádorává.
Pest városának ma ismert arculata kialakításában megkerülhetetlen szerepe lett az általa 1808-ban létrehozott Szépítő Bizottságnak, amellyel karöltve sorra valósultak meg tervei, s épült fel egységes arculatban a város. Ennek során elvitathatatlan érdemeket szerzett a Redoute létrejöttében is, hiszen maga ajánlotta bátyjának, a császárnak egy színházterem és egy bálterem felépítését, melyek közül elsőként a Városi Német Színház épült fel Johann Aman tervei alapján. A bécsi udvar nem igyekezett a színház után a báltermet is megépíttetni, így talán nem is valósult volna meg a beruházás, ha József nádor 1821-ben nem bízza meg Pollack Mihályt, a színház építésvezetőjét, a Redoute kiviteli terveinek létrehozásával. A következő években az udvar a megismert tervek mellé állt, így pedig 1829-ben hozzáláthatott Pollack élete fő művének, egyszersmind a pesti klasszicista építészet csúcskövének megvalósításához.
Az 1838-as nagy pesti árvíz, a maga 3 méteres méretével maradandó nyomokat hagyott Pest városában és a nemzet emlékezetében. A nádor a mentési munkálatok vezetőjeként végig oroszlánrészt vállalt az újjáépítési munkálatokból, anyagiakkal is támogatva azt. A magyar nemzet pedig nem felejtette el hősies kiállását, valamint Pest nagyvárossá válása érdekében tett lépéseit. Az 1848-as forradalom előtt egy évvel bekövetkezett halála az egész nemzetet megrázta. Ki tudja hogyan alakult volna az ország történelme, ha 1848 márciusában még a legmagyarabb Habsburg áll nádorként az ország élén?
***
További Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből:
Nemzeti Szalonból a Vigadó Galériába
Mikor Liszt és Wagner közösen játszott…
Korszakos koncert a zárt ajtók után
Táncoló Macskák a Pesti Vigadóban
Budavár és a Vigadó 333 éves közös múltja
