Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
...a mozgás, a zene és a tánc palotájának opeionja.
Az "opeion" a belső tér megvilágítását szolgáló kör alakú nyílás a kupola záradékpontján.
A Vigadó Foyert és Díszlépcsőházat valaha természetesfény világította meg: felülről az opeion és körben pedig a belső udvarokra nyíló ablaksorok látták el fénnyel. A II. világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, 1954-ben felvették a műemlékjegyzékbe, majd 1968-ban elkezdték az újjáépítését. A hatalmas ablakokat és a néhai belső udvart nem lehetett visszaállítani, de a díszítőfestők ablakok imitációit készítették el a lépcsőházban, megidézve a Vigadó egykori formáját, mely festett ablakok ma is láthatóak. Az 1970-es években került helyére a zöld szín árnyalataival készült, modernista mennyezeti ablak a korhűen restaurált díszlépcsőház tetejére. A Képző-és Iparművészeti Lektorátus 1976-ban pályázatot írt ki a Pesti Vigadó főbejáratának lépcsőfordulójában lévő, nyolcszögletű, 20 m2-es felületű színes üvegablak elkészítésére. A zsűri 1980. április 1-jén Hock Ferenc festőművész munkáját fogadta el.
„A pályázatra készülő vázlat elkészítése előtt felkerestük Európában a legfontosabb és legszebb katedrálisokat, hogy a középkori üvegablakokat megnézhessük. Franciaországban: Strasbourgban, Reimsben, Párizsban, Chartresben, Amiensben, Rouenben, illetve Németországban Ulmban jártunk. Itt meglepetésünkre éppen egy üvegablak-kiállítást rendeztek, amit alaposan tanulmányozhatott a férjem. Az előzőleg megtekintett dómok üvegablakait is láthattuk kiállítva a számunkra újak mellett. Ez az utazás gyümölcsözően hatott a tervezésre. Továbbá Párizsban élő rokonunktól kaptunk egy könyvet, melyben a legszebb európai üvegablakokat mutatták be, sőt, azok elkészítési és restaurálási módját is. Ezek mind arra ösztönözték férjemet, hogy újabb utakat keressen.
A látottak alapján a statikus középkori munkák helyett a dinamizmus ábrázolására szeretett volna törekedni. Úgy gondolta, hogy a Pesti Vigadó a mozgás, a zene és tánc palotája. Ezért alkotta meg a „Tűztánc" című vázlatot, amit aztán a zsűri végül el is fogadott." – mesélte a művész felesége.
A pályázatra benyújtott tervet a teljes nagyságban is el kellett készíteni, amit a műhelyben egy nagy falra erősítettek fel az alkotók. A részleteket pauszpapírra átrajzolták, és ennek alapján vágták ki az üveget. A munka során szigorúan ellenőrizték a színeket és ha nem volt megfelelő árnyalat a raktárban, akkor a nüanszt úgy érték el, hogy egymásra tettek 2-3 színt, összeerősítették, majd ólomkeretbe foglalva helyezték el.
Hock Ferenc a Pesti Vigadó opeionját az egyik legfontosabb művének tekintette.
***
További Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből:
Nemzeti Szalonból a Vigadó Galériába
Mikor Liszt és Wagner közösen játszott…
Korszakos koncert a zárt ajtók után
Táncoló Macskák a Pesti Vigadóban
Budavár és a Vigadó 333 éves közös múltja
Különleges zenei csemegére ébredt Pest városa
„…önök felállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt"
