Kontsek Ildikóval, a Keresztény Múzeum igazgatójával az 1938-ban Budapesten tartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékezetét feldolgozó Legyetek tanúim című, a Pesti Vigadóban 2021. augusztus 3-ától látogatható kiállításról beszélgettünk.
Lesti Árpád interjúja.
Mi volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok létrehozásának célja?
Az Oltáriszentséget a római katolikus hívek figyelmének középpontjába állító mozgalom Franciaországból indult útjára. A világi kezdeményezés a már régóta, egymástól távol működő társulatok, egyesületek számára jelentett találkozási lehetőséget. Zarándoklatok, szentmisék, szentségimádások, előadások keretében nemzetközi kongresszust 1881-ben Lille-ben tartottak. Eleinte évente, később néhány éves időközönként került sor az eseményre mindig más helyszínen. 1905-től a Szentszék is bekapcsolódott a szervezésbe. A kongresszusokat sorszámozták és idővel az Eucharisztia általános témafelvetésén túl, egyedi irányt is meghatároztak az adott helyszín számára. Így lett 1938-ban Budapesten az Eucharisztia mint a szeretet köteléke az előadások vezérgondolata. Az idei, magyarországi kongresszus az Eucharisztiát mint keresztény életünk és küldetésünk forrását helyezi előtérbe.
Mennyire volt nagy eredmény az, hogy a XX. század első felében Budapest válhatott a rendezvény helyszínévé?
1912-ben Bécsben már számos magyar résztvevőről tudunk, majd 1926-ban Csernoch János esztergomi érsek személyesen vezette a Chicago-ba érkező magyar zarándokcsoportot. A hazatérők lelkesedése nyomán a Magyar Püspöki Kar 1929-ben kérelmezte a rendezvény budapesti megtartását az illetékes szentszéki állandó bizottságnál. Természetesen állami együttműködésre is szükség volt, s az 1938-as év, Szent István halálának 900. évfordulója tűnt a legalkalmasabb dátumnak. Az egyházi diplomácia lépések, valamint a politikai vezetéstől független, tekintélyes világi személyek közbenjárása eredményezte a budapesti kongresszusi helyszín és időpont rögzítését 1936-ban.
Milyen hatást ért el az 1938-as kongresszus a hívők és a szélesebb magyar társadalom tagjai körében?
A résztvevők emlékezetében rendkívüli életeseményként, egészen különleges élményként rögzült a kongresszus. A vallásos meggyőződés megerősödését bizonyosan szolgálták a sok ezer ember jelenlétében megtartott szentmisék, a körmenetek, a pápa követének megszólalásai. Sok vidéki ember életében először járt a fővárosban, s a külföldi vendégekkel együtt elragadónak találták a látványosságokat, a színes forgatagot. Különösen visszatekintve vált meghatározó emlékké a világháború előtti utolsó békés esztendő néhány szép, még hittel, reménnyel teli mozzanata. Sok család szinte ereklyéknek kijáró tisztelettel őrizte meg a kongresszushoz kötődő tárgyakat. Utóbb azonban pozitív értelemben, nyíltan beszélni sem lehetett a történtekről, hiszen a vallási életet évtizedeken át szigorúan szabályozott keretek közé szorította az állampárti vezetés.
A Legyetek tanúim című kiállításon milyen tárgyakkal találkozhatnak az érdeklődők?
A kiállítás elsősorban korabeli írásos dokumentumok, fényképek, hangzóanyagok, híradófilmek segítségével beszéli el a kongresszus történetét. Az emléktárgyakat és mindenekelőtt az akkoriban készült liturgikus ötvöstárgyakat is összegyűjtöttük egyházi múzeumok, kincstárak és magánszemélyek kölcsönzései segítségével. Igyekeztünk az ország számos területét bevonni a kiállítók körébe, hogy ezzel is a széles társadalmi részvételt biztosíthassuk újra Budapesten.
A kongresszusi előkészület fontos eleme volt - mintegy a mozgalomhoz való csatlakozás jele - a Madarassy Walter által tervezett embléma viselése kitűzőként. A kitűzők, gombdíszek többféle kivitelben voltak megvásárolhatók, és a legkülönfélébb kegytárgyakat is beszerezték maguknak a résztvevők. A Központi Oltáregyesület, a Cserkészszövetség és más katolikus szervezetek közvetítésével számos templom jutott hozzá kongresszusi kehelyhez, ostyatartóhoz, miseruhához, zászlóhoz. Ezen alkalmi liturgikus tárgyakat sok helyütt megőrizték.
A legértékesebb és egyben szimbolikusnak tekinthető tárgy a két részből álló, közel másfél méter magas Úrmutató, melyet Megyer-Meyer Antal tervezett. Az Oltáriszentség ebben a díszes tartóban őrizve hajózott a fényárban úszó éjszakai Dunán. Ezt használták a férfiak szentségimádása estéjén is. Minden alkalommal sok ezer ember részesült szentségi áldásban általa.
A Keresztény Múzeum vezetőjeként hogyan látja a vallás és a vallási jelképek, tárgyak iránti érdeklődés milyen tendenciákat mutat?
A keresztény művészet iránti érdeklődés nem csupán a hívőket jellemzi. A művészettörténeti értékek mint a kulturális örökség fennmaradt tanúi, a korszerű műveltség részét képezik. Magyarországon a fővárosi nagy intézményeken kívül csak Esztergomban, a Keresztény Múzeumban lehet eredeti középkori és reneszánsz festményeket, szobrokat és iparművészeti alkotásokat megtekinteni. Minden múzeum igyekszik a tárgyait a lehető legsokoldalúbban bemutatni, hogy a legtöbb korosztálynak, a legkülönfélébb indíttatásból hozzáérkező vendégeknek ismereteket, s egyúttal élményeket nyújtson. A látogatóbarát felújítás éppen csak megkezdődött a Keresztény Múzeumban, de reméljük, hogy a folyamat végén majd jelentősen növekszik a látogatók száma.
A Pesti Vigadó 83 évvel ezelőtt is több rendezvény otthona lehetett. Az idei esztendőben mire számíthatunk?
Az 1938-as kongresszus előkészületei kapcsán a Pesti Vigadó otthont adott tanácskozásoknak, illetve a nevezetes alkalomra kibocsátott bélyegsorozatot is itt mutatták be. A kongresszus első napján a katolikus újságírásnak a szellemi életben betöltött szerepéről szóló ülést ugyancsak ebben a zsúfolásig megtelt épületben, a Díszteremben rendezték meg. Az utcán rekedt tömeg számára pedig hangszórók közvetítették az előadásokat. Az idei kongresszusi előkészítő kiállítások közös megnyitójának is a Díszterem lesz a helyszíne.
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
***
További interjúk elérhetőek:
„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…" - Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.
"Nem törődtem azzal, hogy mi a rend és mi a trend." - Hager Ritta textil-képzőművésszel, a nemzet művészével és az MMA rendes tagjával plasztikus felvetésű gobelin technikájáról, 1986-os vigadóbeli kiállítása hatásairól beszélgettünk 90. születésnapja és a Pesti Vigadóban 2021-ben nyíló kiállítása alkalmából.
„Többet kaptam, mint amit adtam…" - Farkas Ádám szobrászművésszel, az MMA rendes tagjával, elnökségi tagjával, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnökével a pályájáról, a családi örökségről, köztéri alkotásairól és a Nemzet Művésze kitüntetéséről beszélgettünk.
"...semmiről nem tehettem - azon kívül, hogy dolgoztam." - interjú Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festővel, grafikussal, látványtervezővel és íróval, az MMA rendes tagjával 90. születésnapja alkalmából.
"... a képnek meg kell szólalnia..." - interjú Haris László fotóművésszel, az MMA rendes tagjával, a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt elnökségi tagjával a Fotóhónap projektről.
"A belsőépítészet (…) szolgálat" - Beszélgetés Szenes István Ybl Miklós-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett belsőépítésszel, a Képzelet és Valóság című, 50 évre visszanyúló szakmai munkájából nyílt életmű-kiállítása kapcsán.
„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (1. rész)
„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (2. rész)
"A plakát üzenet" - A Magyar Művészeti Akadémia a V4-ek megalakulásának 30. évfordulójára készült, mintegy 150 művet bemutató, nemzetközi plakátkiállítása a visegrádi országok 3-3 legkiemelkedőbb plakátművészének alkotásaiból válogat. A kiállítás kurátorával, Ducki Krzysztoffal, beszélgetésünk során a plakátművészet alakulására és átalakulására, a plakátok mai világban elfoglalt helyére reflektáltunk.
"Méltó módon reprezentálja a magyar zenei kultúrát." - A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett. A Pesti Vigadó évek óta otthonául szolgál koncertjeiknek, amelyek között a Lukács bérlet és a Pászti bérlet előadásai is megtalálhatóak. Herboly Domonkos főigazgató úr segítségével lehetőségünk adódott arra, hogy megismerjük a Zenekar és Énekkar mögött álló gondolatokat és értékeket, továbbá értesüljünk a következő időszakot érintő terveikről.
„Az emberi lélek megújulhat a zene hallgatása közben" - Bényei Tamás Kossuth-díjas magyar dzsesszzenésszel, a Hot Jazz Band együttes alapító tagjával és vezetőjével beszélgettünk inspirációkról, arról, mit jelent számára a jazz, mi a titka az idén 35 éve fennálló bandának.
"Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat..." - interjú Zubreczki Dáviddal az Urbanista blog alapítójával.
"Mindegyik program egyedi és különleges." - interjú Záborszky Kálmán karmesterrel, az MMA rendes tagjával, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjével a Pastorale családi sorozatról.
