Nyirő Niki interjúja

A Bartók Rádió igazgatójaként számtalan feladattal szembesül nap, mint nap. Gondolt már magára, mint korunk komolyzenei véleményformáló alakjára?

Soha nem gondoltam így magamra, a munkámat szolgálatnak tekintem: a magyar zenei élet és a komolyzenét szerető közönség szolgálatának. Nem tartom fontosnak, hogy személy szerint mit gondolok valamiről, az a fontos, hogy minél jobb rádióműsorok, hangversenyek és hangfelvételek szülessenek.

A fiatalabb nemzedékek mennyire kaphatóak komolyzene hallgatására?

Bizakodó vagyok, és azt gondolom, hogy a jó zene mindenkit képes magával ragadni, de az lényeges, hogy milyen módon, minőségben, mikor történik az első néhány találkozás ezzel a műfajjal. Emiatt nagy a Bartók Rádió felelőssége, és azért is dolgoznunk kell, hogy a hangversenyélet virágozzon és minél gazdagabb legyen. Ha valakit egyszer igazán megérint a komolyzene szépsége, mélysége, érzelemgazdagsága, utána már szeretni fogja élete végéig, és örömmel megy koncertre vagy hallgatja a Bartók Rádiót. Egyetemista diákoktól hallottam, hogy bizonyos értelmiségi körökben kifejezetten „trendi" a Bartókot hallgatni. Ez mindig így lesz.  

Bizonyára sokakban megfogalmazódik a kérdés, amikor találkoznak az Ön életútjával: játszik-e valamilyen hangszeren?

Sajnos nem. Gyerekkoromban zongoráztam, és állítólag nem is voltam tehetségtelen, de aztán abbahagytam, a focipályát és a Műegyetemet választottam. Viszont zenében nőttem fel, körülöttem mindenki muzsikált magas fokon, édesanyám, édesapám, nagybátyáim. Zongoraművészt vettem feleségül, és a háromból két gyermekem is játszik hangszeren.

Milyen tervek indultak el vagy valósultak meg az elmúlt egy évben, mióta az MRME vezetője?

Először is stabilizálni kellett az MRME anyagi hátterét, amely az MTVA jóvoltából megvalósulhatott, hiszen a fenntartó hitet tett az együttesek fejlesztése, jövője mellett. Egyfajta életpálya modellt alakítottunk ki a zenészeknek, ami jelentős bérfejlesztéssel járt. Indítottunk egy hangszervásárlási, az Énekkarban egy ösztöndíj programot, a Zenekarban egy kamarazenei sorozatot. A Pilinszky-évforduló alkalmából zeneszerzői pályázatot írtunk ki. Bár kész évadot vettem át, a járvány sajnos közbeszólt, így az elmúlt szezonban a legtöbb energiánkat a műsorváltozások menedzselése, és a védekezés vette el. Példaértékű volt a hozzáállás: művészi hitvallásként éltem meg zenészeinktől, énekeseinktől, ahogy maszkokban és közönség nélkül rendületlenül vállalták a fellépéseket. Új honfoglalás is vár ránk az idén, hiszen új bázisra, új próbatermekbe költözünk, ezt is elő kellett-kell készíteni.

Milyen kihívásokra kell válaszolnia ma egy zenekarnak? Gondolok ekkor a zenekarra, az énekkarra és a gyermekkórusra is jelen esetben.

Nekünk egyetlen kihívásunk van, mindhárom együttesnek, az, amire felesküdtünk, hogy megőrizzük és szolgáljuk a közönségünket, felejthetetlen élményeket, örömöt, reményt adjunk az embereknek, támogatjuk a fiatal művészeket, és mindezt nemcsak a koncerttermekben, hanem a rádióban, továbbá a televízióban is. Ugyanakkor a művészetünkkel szolgáljuk a magyar zene ügyét: etalon stúdiófelvételeket készítünk, és megőrizzük a legjobb kortárs műveket az utókor számára. Mindez nagyon fontos kulturális missziónk.

Elárulna-e számunkra néhány műhelytitkot az MRME jövőjéről és az Ön víziójáról?

Nincsenek titkaink, keményen dolgozunk, és a hangversenyeinken, a felvételeinken mindenki hallhatja ennek az eredményét. Ugyanakkor változik a világ, felértékelődnek dolgok, például az élő koncertek semmivel sem pótolható élménye, vagy az online tér kihívásai s egyben lehetőségei. Változnak a közönség igényei, folyamatosan alkalmazkodni kell a körülményekhez. Hiszek az MRME lelki és művészi megújulásában, ami szükséges is, és ez a folyamat elkezdődött. Úgy érzékelem, hogy most nagyon jó és reményteli a hangulat körülöttünk. Számos csodálatos feladat áll előttünk, például egy Lajtha-Kodály vokális hangzó „összkiadás" elkészítése vagy Vásáry Tamás Brahms-sorozata. Örülünk annak is, hogy Riccardo Frizza többször fog jönni hozzánk dirigálni.

Május elején ünnepelték a Magyar Rádió Énekkara alapításának 70. évfordulóját a Pesti Vigadó Dísztermében – még közönség nélkül. Milyen érzés volt visszatekinteni erre a csodálatosan hosszú időre?

Páratlan az örökség, a hagyomány, a művészi múlt, amit a Magyar Rádió Énekkara képvisel. Mindenkit tiszteletre, művészi alázatra int, és meghat, ha visszatekint rá. Ugyanakkor nagyon büszke lehet erre az együttesre az ország, nemcsak a magyar kulturális élet, hanem az egész nemzet. A Rádiókórus kincs, amely hírnevünket öregbíti az egész világon.

A jubileumi koncerten Liszt Ferenc Koronázási miséjét adták elő, amely 1869. április 26-án a Pesti Vigadóban is elhangzott. Miért erre a darabra esett a választás?

Mert ezt a művet előadni azt jelenti, hogy a magyar zenét ünnepeljük. Liszt Ferenc a misét Ferenc József magyar királlyá koronázására írta, és a honi nemességnek nem kis harcot kellett azért vívnia, hogy a bécsi udvarral ezt elfogadtassa. Ismert a történet, hogy a Mátyás-templomi ceremóniára Liszt csak az orgonakarzaton kapott helyet, és hamar elindult gyalog lefelé a Budai Várból. A tömeg a Lánchídnál Ferenc Józsefet várta, de Liszt előbb érkezett meg – őt, s ezáltal a magyar zenét ünnepelték éljenezve.

Úgy hallottam, hogy szeretnek a Pesti Vigadóban koncertezni. Elmondaná kérem, hogy miért? Milyen kötődéseik vannak a Vigadóhoz?

Valóban mindig öröm a Pesti Vigadóban fellépni. Személyesen is sok felejthetetlen koncert részese voltam itt, például Kocsis Zoltánt is hallottam itt zongorázni. A nagybátyám, Durkó Zsolt által alapított Minifesztiválok is mindig itt zajlottak sok izgalmas kortárs zenével. Fiam, Devich Gergely gordonkaművész is játszhatott már szólistaként a felújított épületben. Az MRME-vel mindig szívesen jövünk ide. Jó érzés itt muzsikálni, énekelni vagy zenét hallgatni, hiszen gyönyörű épületben, történelmi falak között lehetünk, elég, ha csak Liszt vagy Brahms itteni fellépéseire gondolunk. Nem beszélve a kedves fogadtatásról és a csodálatos panorámáról.

KONCERTAJÁNLÓ

Malek Miklós jubileumi estje - Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

***

További interjúk elérhetőek:

„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…" - Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.

„Többet kaptam, mint amit adtam…" - Farkas Ádám szobrászművésszel, az MMA rendes tagjával, elnökségi tagjával, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnökével a pályájáról, a családi örökségről, köztéri alkotásairól és a Nemzet Művésze kitüntetéséről beszélgettünk.

"...semmiről nem tehettem - azon kívül, hogy dolgoztam." - interjú Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festővel, grafikussal, látványtervezővel és íróval, az MMA rendes tagjával 90. születésnapja alkalmából.

"... a képnek meg kell szólalnia..." - interjú Haris László fotóművésszel, az MMA rendes tagjával, a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt elnökségi tagjával a Fotóhónap projektről.

„A keresztény művészet iránti érdeklődés nem csupán a hívőket jellemzi." - Kontsek Ildikóval, a Keresztény Múzeum igazgatójával az 1938-ban Budapesten tartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékezetét feldolgozó Legyetek tanúim című, a Pesti Vigadóban 2021. augusztus 3-ától látogatható kiállításról beszélgettünk.

"A belsőépítészet (…) szolgálat" - Beszélgetés Szenes István Ybl Miklós-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett belsőépítésszel, a Képzelet és Valóság című, 50 évre visszanyúló szakmai munkájából nyílt életmű-kiállítása kapcsán. 

„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (1. rész)

„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (2. rész)

"Nem törődtem azzal, hogy mi a rend és mi a trend." - Hager Ritta textil-képzőművésszel, a nemzet művészével és az MMA rendes tagjával plasztikus felvetésű gobelin technikájáról, 1986-os vigadóbeli kiállítása hatásairól beszélgettünk 90. születésnapja és a Pesti Vigadóban 2021-ben nyíló kiállítása alkalmából.

"A plakát üzenet" - A Magyar Művészeti Akadémia a V4-ek megala­ku­lá­sának 30. évfordulójára készült, mintegy 150 művet bemutató, nemzetközi plakátkiállítása a visegrádi országok 3-3 legkiemelkedőbb plakátművészének alkotásaiból válogat. A kiállítás kurátorával, Ducki Krzysztoffal, beszélgetésünk során a plakátművészet alakulására és átalakulására, a plakátok mai világban elfoglalt helyére reflektáltunk.

"Méltó módon reprezentálja a magyar zenei kultúrát." -  A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett. A Pesti Vigadó évek óta otthonául szolgál koncertjeiknek, amelyek között a Lukács bérlet és a Pászti bérlet előadásai is megtalálhatóak. Herboly Domonkos főigazgató úr segítségével lehetőségünk adódott arra, hogy megismerjük a Zenekar és Énekkar mögött álló gondolatokat és értékeket, továbbá értesüljünk a következő időszakot érintő terveikről.

„Az emberi lélek megújulhat a zene hallgatása közben" - Bényei Tamás Kossuth-díjas magyar dzsesszzenésszel, a Hot Jazz Band együttes alapító tagjával és vezetőjével beszélgettünk inspirációkról, arról, mit jelent számára a jazz, mi a titka az idén 35 éve fennálló bandának.

"Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat..." - interjú Zubreczki Dáviddal az Urbanista blog alapítójával.

"Mindegyik program egyedi és különleges." - interjú Záborszky Kálmán karmesterrel, az MMA rendes tagjával, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjével a Pastorale családi sorozatról.