Hírek

Érdekességek - Mikor Dumas Petőfit szavalt
2020. 12. 02.
Érdekességek - Mikor Dumas Petőfit szavalt
Érdekességek - Mikor Dumas Petőfit szavalt

Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből

Mi köti össze Monte Cristo grófját és Petőfit? Van-e kapcsolat Haiti és a Vigadó között? Hordhat-e egy francia díszmagyart? Talán hihetetlen, de a válasz minden esetben egy személyhez kötődik: Alexandre Dumas élete legalább annyira volt változatos, mint regényhőseié.

Haitin szolgáló márki nagyapa, rabszolga nagyanya, a francia forradalomban tábornoki rangig emelkedő, de korán elhunyt apa, és szegénységben fiát egyedül nevelő anya. Az ifjú Dumas élete kifejezetten nehezen indult, taníttatásáról álmodni sem lehetett, de a nagyapától örökölt jó nevének hasznát vette húszévesen, amikor a monarchia restaurációja után a későbbi Lajos Fülöp orleansi herceg hivatalában kapott állást. A mindennapi anyagi nehézségek megszűntének köszönhetően egyre többet olvashatott, idővel írni kezdett, gyorsan jövő sikerei által pedig egyre komolyabb vagyonra tett szert. Ennek érdekében előfordult, hogy egyszerűen újraírta már korábban megjelent művét a gyorsan jövő fizetségért. Ismert az is, hogy saját alkotóműhelyt, „regénygyárat" tartott fent, ahol többen is a kezei alá dolgoztak: a rosszindulatú pletykák szerint csak a nevét írta egy-egy alkotás végére; viszont a fizetség sztárírói volt, így mindenki jobban járt. A fenti okok miatt fordítói nem bírták tartani a lépést műveinek megjelenésével, emiatt több országban elsősorban eredeti nyelven, franciául olvasták.

Bármekkora vagyonra is tett szert, féktelen, kicsapongó életmódja, fényűző kastélya - és kizárólag saját műveit játszó saját színháza, illetve sikertelen irodalmi, hírlap vállalati kísérlete - meghaladta bevételeit, aminek következtében végül Párizsból is távozni kényszerült hitelezői elől. A franciát második nyelvként használó Oroszországban kifejezetten nagy népszerűségnek örvendett, így hosszabb időt Európa keleti felében töltött, majd az Olasz Királyság 1861-es kikiáltása után éveken át harcolt Garibaldi oldalán. Franciaországba visszaköltözött ugyan, de európai körútjainak nem ért a végére, hiszen 1865-ben Közép-Európát járta be Csevegés címet viselő előadásával, amely - a korabeli beszámolók tanúsága szerint – tárgyát eseménydús életének részletei képezték. Tiszteletére a Nemzeti Színház december 8-án, pénteken műsorra tűzte a „Paul Jones, a kalóz" című drámáját. A szerzőt az előadáson „a nagy számmal megjelent közönség zajos kihívással üdvözölt", mire Dumas meg is jelent Jókainét és Felekinét, a darabban szereplő két színésznőt „karjain vezetve, s mindenkettőnek franczia udvariassággal kezet csókolt".

Még nagyobb szenzációt tartogatott december 28. napja és a Redoute kis terme! Petőfi Sándor művészetét a Párizsban élő Teleki Sándor gróf ismertette meg bizalmas barátjával, Dumas-val, aki utóbb a magyar zseni több művét le is fordította franciára. Pesti látogatása alkalmából így kézenfekvő volt, hogy a forradalom költőjének műveit adta elő – az már kevésbé, hogy mindezt talpig magyarban, díszruhában tegye meg. A kortársak imádták a jó kedélyű, élénk, szellemdús, ámbár - túl a hatvanon is - könnyűvérű franciát, akinek öltözködése attilával, sarkantyús csizmával, kócsagtollas kucsmával ugyan komikus látványt nyújtott, de egyben nagyszerű reklámként is hatott.

***

További érdekességek:

A Tűztánc opeion

A legmagyarabb Habsburg

A le nem hulló lepel