A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Képzőművészeti Tagozata idén ősszel is megrendezi az általa díjazott hazai képzőművészek munkáinak szelekciójából létrehozott tárlatát. A kiállítás kapcsán Stefanovits Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel, az MMA rendes tagjával, a Képzőművészeti Tagozat vezetőjével beszélgettünk.
Imre Hanna interjúja
A díjazottak 2013 óta kerülnek minden évben kiválasztásra a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata által. Hogyan született meg az ötlet, hogy létrejöjjön egy, a magyar képzőművészeket támogató díj az Akadémia gondozásában?
Az MMA a kezdetektől fogva fontosnak tartja az Akadémián jelenlévő, különböző szakmai területek széleskörű ismertetését és támogatását. Mindezt a nemzeti kultúra piedesztálra emelésén keresztül, államhatároktól függetlenül. Ennek megfelelően minden tagozatban (Építőművészeti-, Film- és Fotóművészeti-, Iparművészeti és Tervezőművészeti-, Irodalmi-, Képzőművészeti-, Művészetelméleti-, Népművészeti-, Színházművészeti-, és Zeneművészeti Tagozat), így a Képzőművészeti Tagozatban is Tagozati díjak odaítélése mellett döntöttünk annak érdekében, hogy ezzel is támogassuk a hazai alkotóművészek megbecsülését, mind a már számottevő életművel rendelkező középgeneráció, mind a fiatal, pályájuk elején álló tehetségek körében. A tagozatok évente két-két ösztöndíjat osztanak ki a negyven év feletti, valamint alatti művésznemzedék jeles tagjainak, saját művészeti águk kiemelkedő képviselőinek. A Képzőművészeti Tagozat minden évben megrendezi azt a kiállítást, ahol az így elismert alkotók mutatkozhatnak be a közönségnek néhány alkotásukon keresztül. A Tagozati díj mellett, idén négy ösztöndíjas kiválasztására is sor került. Az ösztöndíjat elnyertek munkaprogramot nyújtottak be, amit a következő év során valósíthatnak meg.
Mi az MMA elsődleges célja a díjak kiosztásával?
Az elsődleges cél az alkotók elismerése, különös tekintettel a határon túl élőkre, illetve azokra, akik nem állnak feltétlenül a „reflektorok fényében". Jelenleg két Tagozati díjjal gazdálkodhatunk, ezen kívül négy ösztöndíjasunk lehet az 50-65 éves korosztályból.
A pályázó művészeknek mely kitételeknek kell megfelelniük a jelentkezéshez? Hogyan történik a kiválasztás folyamata?
A tagozatbéli akadémikusok ismerik művészeti águk szereplőinek munkáit, pályáját, ezért javaslataik alapján, titkos szavazás során születik meg a közös döntés, amely alapján eldől, végül kinek ítéljük oda a díjakat.
A díjat elnyerő művészek a kiállítási lehetőség mellett mely területeken kapnak még támogatást?
Az elismerésekkel együtt jár egy, a Pesti Vigadóban megrendezett közös kiállítás a támogatási évet követő esztendőben. A tárlatot, illetve annak megnyitóját természetesen megfelelő médianyilvánosság övezi: cél, hogy a kiállítás és az alkotók híre eljuthasson a releváns szakmai rétegekhez is.
Kik az idei Tagozati díjasok és miért épp rájuk, az ő munkáikra esett a választás?
Az idei kiállításon a következő művészek munkái láthatóak: a két Tagozati díjas, a délvidéki Maurits Ferenc, valamint Nagy Árpád Pika művei nyertek elismerést, mellettük az ösztöndíjasok, Csontó Lajos, az év során sajnálatosan elhunyt Ganczaugh Miklós, illetve a felvidéki Szentpétery Ádám és a kárpátaljai Szocska László. Mindenkori törekvésünk a fizikai és szellemi értelemben távolabb élőkre irányítani a figyelmet, és ezzel bevonni őket munkáikon keresztül a hazai szakmai köztudatba.
A Pesti Vigadóban október 6-án nyílik kiállítás a 2019-2020-as évadban díjat nyert művészek munkáiból. Hogyan épül fel ez a tárlat és mi az alapkoncepciója?
Az októberi kiállítás a 2019 – 2020 közötti időszak alkotóit mutatja be. A tárlat során a művészek új munkáival, illetve az ösztöndíjas időszak alatt megvalósított alkotásaikkal találkozhat a nagyközönség. Minden alkalommal egy szakértő kurátor szervezi a kiállítást, így az októberi bemutatót Abafáy-Deák Csillag író, kritikus hozza létre a Képzőművészeti Tagozat titkárával, Baricsa Katalinnal együttműködve.
Vannak még olyan, további projektek az Akadémián, amelyek a fiatal, hazai művészek támogatására szolgálnak? Ha igen, melyek azok?
Jelentős és szükséges támogatási rendszerrel bővült két esztendővel ezelőtt az MMA tagozatainak mozgástere. Az Életút-díj tagozatonként két-két fő elismerését teszi lehetővé a 65 év felettiek köréből. Az elmúlt időszak legjelentősebb támogatási, ösztönző rendszerét, Művészeti Ösztöndíj Programját az MMA három éve hívta életre. Ennek keretében évente 100 alkotó nyerhet el három évre szóló támogatást, különböző művészeti területeken. Ez azt jelenti, hogy a 18-50 év közötti támogatott művészek létszáma folyamatosan 300 főt jelent. Éppen ez évben értékelhetjük és ünnepelhetjük először az első hároméves szakasz végét, bízva a sikeres folytatás reményében.
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Az MMA Képzőművészeti Tagozatának díjazottjai VII. - Kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozat díjazottjainak munkáiból
***
További interjúk elérhetőek:
„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…" - Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.
„Többet kaptam, mint amit adtam…" - Farkas Ádám szobrászművésszel, az MMA rendes tagjával, elnökségi tagjával, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnökével a pályájáról, a családi örökségről, köztéri alkotásairól és a Nemzet Művésze kitüntetéséről beszélgettünk.
"...semmiről nem tehettem - azon kívül, hogy dolgoztam." - interjú Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festővel, grafikussal, látványtervezővel és íróval, az MMA rendes tagjával 90. születésnapja alkalmából.
"... a képnek meg kell szólalnia..." - interjú Haris László fotóművésszel, az MMA rendes tagjával, a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt elnökségi tagjával a Fotóhónap projektről.
„Felejthetetlen élményeket, örömöt, reményt adjunk az embereknek..." - Devich Mártont a Bartók Rádió igazgatóját, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) vezetőjét kérdeztük arról, milyen jövőbeli célok motiválják és milyen múltbéli élményekre, tapasztalatokra, tudásra építkeznek az MRME-vel.
„A keresztény művészet iránti érdeklődés nem csupán a hívőket jellemzi." - Kontsek Ildikóval, a Keresztény Múzeum igazgatójával az 1938-ban Budapesten tartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékezetét feldolgozó Legyetek tanúim című, a Pesti Vigadóban 2021. augusztus 3-ától látogatható kiállításról beszélgettünk.
"A belsőépítészet (…) szolgálat" - Beszélgetés Szenes István Ybl Miklós-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett belsőépítésszel, a Képzelet és Valóság című, 50 évre visszanyúló szakmai munkájából nyílt életmű-kiállítása kapcsán.
„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (1. rész)
„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (2. rész)
"Nem törődtem azzal, hogy mi a rend és mi a trend." - Hager Ritta textil-képzőművésszel, a nemzet művészével és az MMA rendes tagjával plasztikus felvetésű gobelin technikájáról, 1986-os vigadóbeli kiállítása hatásairól beszélgettünk 90. születésnapja és a Pesti Vigadóban 2021-ben nyíló kiállítása alkalmából.
"A plakát üzenet" - A Magyar Művészeti Akadémia a V4-ek megalakulásának 30. évfordulójára készült, mintegy 150 művet bemutató, nemzetközi plakátkiállítása a visegrádi országok 3-3 legkiemelkedőbb plakátművészének alkotásaiból válogat. A kiállítás kurátorával, Ducki Krzysztoffal, beszélgetésünk során a plakátművészet alakulására és átalakulására, a plakátok mai világban elfoglalt helyére reflektáltunk.
"Méltó módon reprezentálja a magyar zenei kultúrát." - A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett. A Pesti Vigadó évek óta otthonául szolgál koncertjeiknek, amelyek között a Lukács bérlet és a Pászti bérlet előadásai is megtalálhatóak. Herboly Domonkos főigazgató úr segítségével lehetőségünk adódott arra, hogy megismerjük a Zenekar és Énekkar mögött álló gondolatokat és értékeket, továbbá értesüljünk a következő időszakot érintő terveikről.
„Az emberi lélek megújulhat a zene hallgatása közben" - Bényei Tamás Kossuth-díjas magyar dzsesszzenésszel, a Hot Jazz Band együttes alapító tagjával és vezetőjével beszélgettünk inspirációkról, arról, mit jelent számára a jazz, mi a titka az idén 35 éve fennálló bandának.
"Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat..." - interjú Zubreczki Dáviddal az Urbanista blog alapítójával.
"Mindegyik program egyedi és különleges." - interjú Záborszky Kálmán karmesterrel, az MMA rendes tagjával, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjével a Pastorale családi sorozatról.