Hírek

Érdekességek - Feszl megrendelői
2021. 01. 31.
Érdekességek - Feszl megrendelői
Érdekességek - Feszl megrendelői

Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből

Lesti Árpád írása

Kétszáz évvel ezelőtt született Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó tervezője, a magyar romantikus építészet legeredetibb mestere.

A Pesti Vigadó tervezője a német polgári felmenőkkel bíró Feszl József kőfaragómester ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot 1821. február 20-án, Pesten. Feszl Frigyes Hild József mellett kezdte el pályáját, majd 1839-től európai vándorútra indult, amelynek részeként a müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett József testvérével. Véglegesen 1844-ben telepedett le Pesten. József mellett, János testvére is építészként dolgozott, mégsem velük, hanem a szintén pesti, kőfaragó családból származó Kauser Lipóttal és a kassai születésű Gerster Károllyal társult, s dolgozott együtt közel egy évtizeden át. Habár korán kapcsolatba kerültek Széchenyi Istvánnal és környezetével, elsősorban a felvidéki, német eredetű evangélikus kereskedő-vállalkozó polgári rétegből kerültek ki megrendelőik, amelyet a felvidéki katolikus Gerster Károlynak és a vele baráti viszonyt ápoló, evangélikus Henszlmann Imrének köszönhettek.

Feszl Frigyes, Sterio Károly vízfestménye 1847-ből, Magyar Nemzeti Galéria (Forrás: Az építészet mesterei – Feszl Frigyes)

Az egykori mester, Hild József rokonszenve azonban végig a fiatal triászon maradhatott egykori tanítványa miatt. Vélhetően ő ajánlotta a Dohány utcai Zsinagóga építtetőinek figyelmébe a fiatal, a városban még kevésbé ismert csapatot, s emiatt kért az építői bizottság tőlük is kidolgozott tervet.  A megtiszteltetés súlyát mutatja, hogy a városból mást nem is kerestek meg. A Pollack Mihály Redoute-ja helyére építendő épület tervének elkészítésére is Hild bírt előbb megbízással, végül Feszl ötletei alapján az újabb felkérést már közösen kapták. A végleges tervek, és az építés azonban már Feszl önálló munkája, amiben szerepet játszhatott, hogy a korszak legnépszerűbb mestereként Hildnek folyamatosan újabb és újabb megrendelései lettek, miközben mind a zsinagóga, mind a későbbi Vigadó ügye évekig, évtizedig csak állt egy helyben.  A mesternek ez időpazarlás, a fiatal építésznek azonban bizonyítási lehetőség volt.

Feszl Frigyes elsősorban pesti, majd - az egyesülés után - budapesti épületeket tervezett, a fővárostól földrajzilag távolabbi munkái száma elenyésző. Megrendelői elsősorban a gyarapodó pesti polgárság tagjai voltak, valamint Pest városa; utóbbi kapcsán egész biztosan előnyt jelentett, hogy legidősebb testvére, Ágoston Pest város tanácsnoka volt 1848 és 1874 között. Talán pont bátyja keze nyomán dőlt el, hogy az építész 44. születésnapján, 1865. február 20-án kerüljön hivatalosan a város birtokába Feszl Frigyes főműve.

***

További Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből:

A viadal örök: Bécs és Pest

Mikor Dumas Petőfit szavalt

A Tűztánc opeion

A legmagyarabb Habsburg

A le nem hulló lepel

A legnagyobb palóc búcsúja

Nemzeti Szalonból a Vigadó Galériába

Mikor Liszt és Wagner közösen játszott…

Korszakos koncert a zárt ajtók után

Táncoló Macskák a Pesti Vigadóban

Budavár és a Vigadó 333 éves közös múltja

A félkarú óriás ébredése

A Redoute ágyúzása

Sakk és Vigadó

Különleges zenei csemegére ébredt Pest városa

A főpolgármester kigolyózása

„…önök felállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt"