Imre Hanna interjúja

A JOVIÁN LXX című kiállítás áttekinti Jovián György budapesti munkásságát. A tárlaton szereplő művek közül számos hosszú évek óta magángyűjteményekben található, így ritkán elérhető a közönség számára. Mi alapján került kiválasztásra pont ez a huszonöt mű, és milyen állomásokat fémjelez a budapesti időszakon belül ezeknek egy-egy darabja, csoportja?

A kiállítás az egész budapesti, vagyis az 1982-vel kezdődő időszakból mutat valamit, bár volt a kilencvenes éveknek egy olyan informalista, részben a hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére rímelő időszaka, mely itt nem szerepel. Az elmúlt évtizedek romlás-élményét összegző Bontás-széria most annak figurális párhuzamaival együtt látható. Van ezek között nyilvánvaló, mint a Delacroix-átirat, de kevésbé nyilvánvaló is, mint a Láng I és a Láng III. Teljes egészében látható most az átfogó értelemben vett művész-mesterség hagyományai előtt tisztelgő portrésorozat, a Lány unikornissal. Ez azért is jelentős, mert egyszerre hívja fel a figyelmet az örök hármas, vagyis az elméleti, a technikai és a történeti tudás szükségességére.

Jovián György: A láng I.

Mit gondol, helytállóak lehetnek a "realista", "realista jellegű" jelzők Jovián művészete kapcsán?

Egyetértek azzal, hogy „realista jelleg"-ről beszéljünk Jovián képei esetén, egy kisebb kiegészítéssel. A valósághű ábrázolás az ő esetében hasznos címke lehet, ha megértjük, hogy nem csak a valóság változik korszakról korszakra, hanem az is, hogy ebből az alkotó mit és hogyan kíván megragadni. A Bontás-képek kolorista hiperrealizmusa egészen másként „valósághű", mint Láng-tablók burkolt mágiája. De ott van a kilencszáznyolcvanas évek végének profán valósága is a mitikus felütésű Aquariusban. Pedig az semmi olyasmit nem ábrázol, amelyet szabad szemmel láthatunk.

Jovián György: Pallium Mariae

Hogy alakult Jovián György kifejezésmódja a budapesti időszak alatt?

Úgy gondolom, hogy alkotóelemeiben minden megvolt már 1982 előtt, még a későbbi, részben Tapiès-inspirálta informalizmus is. A figurális festészet kiteljesedése és a sorozatok készítése melletti elhivatottság azonban olyan összetevők, amelyeket a budapesti korszakból lehet a legjobban megérteni. A festészet mint mesterség iránti teoretikus élű figyelem is itt válik egyértelművé.

A Pesti Vigadó-beli kiállítás folytatása a 2011-ben a Kiscelli Múzeumban Jovián LX címmel megvalósult tárlatnak. Hogyan hozható párbeszédbe egymással e két kiállítás?

Vannak nyilvánvaló párhuzamok a két tárlat között. Voltak, vannak közös műtárgyak is, de itt most közel kétszer annyi képet látunk, mintegy szemléltetve a művész folyamatos munkáját. A Bontás-sorozat akkor az ötlet és a kidolgozás első fázisában volt, ma pedig egy lassan lezáruló hosszú ciklusról beszélhetünk. Ami talán mégis fontos, hogy egy-egy új, hangsúlyosan figurális kép mutatott rá akkor is és ma is a művész hangulatára, arra, hogy általánosan hogyan érzi magát a jelen körülmények között. Akkor az egyébként most is látható Mantegna-parafrázis, a Pallium Mariae volt ennek a fő orgánuma. Ma pedig a Baljós előérzet. Tanulságos lehet összehasonlító elemzést adni a két kép mondanivalójáról.

Jovián György: Szép új világ I. 

„A festészet látszólag (…) nem egy bonyolult mesterség. Nem elég, hogy eszközei régóta nem változnak sokat, de egy mondattal könnyen jellemezhető, hogy mit csinál: háromdimenziós összefüggéseket kíván két dimenzióban ábrázolni, ráadásul nem túl változatos és nem mindig túlságosan kifinomult eszközökkel." – mondja ezt idén kiadott, Jovián Györgyről írt monográfiája bevezetőjében. Hogyan jellemezné Jovián formanyelvét? Milyen fontos üzenetet közvetít a művész a műalkotásait szemlélők felé, és mely különleges módon közvetíti azt?

Ez az idézet akár a könyv mondanivalójának magjaként is érthető. Álláspontom szerint a festészet egy első látásra roppant egyszerű mesterség, amelyben a megvalósítás során derül ki, hogy mennyire bonyolult tartós és mondanivalót közvetítő két dimenziós tablókat összehozni. Szerintem ez a Jovián-életmű legfőbb üzenete is: összehasonlíthatatlanul több technikai és történeti tudásra van szükség egy bárcsak közepes kép megfestéséhez annál, mint amit az alapvető paraméterek nyomán gondolnánk. Jovián nem keresi a különleges megoldásokat. Ez a leglényegesebb: arra mutat rá, hogy a legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb.

Jovián György: A láng III. - Baljós előérzet 

Milyen módon segítette – vagy esetleg hátráltatta – Önt a munkában filozófiatörténész végzettsége? Milyen látásmódbeli hidakat, vagy épp gátakat nyújtott az a kiállítás rendezése során, hogy nem a művészettörténészi pályáról származik?

Nem is segített, nem is hátráltatott. Talán máshonnan ragadnám meg a problémát. Ahol egy szűkebb szakma sztenderdjei teljes joggal megálljt parancsolnak, ott egy más perspektívát érvényesítő szemlélő (vállalva saját hiányosságait) szabadabban mer fogalmazni. De tágabban, egy általános eszme- és társadalomtörténeti nézőpontból tekintve, filozófiai gondolkodás, és művészeti praxis ugyanannak a dobókockának más-más oldalai. Ugyanannak a közösségnek, társadalomnak különböző dokumentumai.

Jovián György: Bontás XVIII.

Ha választania kellene, melyik az a kiállításon szereplő alkotás, amely legjobban szimbolizálja a Jovián-féle értékrendet, kifejezésmódot?

Erre nehéz válaszolni. Úgy gondolom, hogy ha nem sugározná mindegyik ugyanazokat az alapvető értékeket, akkor az a többire sem vetne jó fényt. A kifejezésmód pedig folyamatosan változik. Ha viszont meg kellene mondanom, hogy jelenleg melyik kép hoz a leginkább lázba, akkor egyértelműen a Baljós előérzetet mondanám. Technikailag nagyon jó, a karakterábrázolás telitalálat, és ott van még az időszerűsége. De ez már egy másik beszélgetés témája.

***

PROGRAMAJÁNLÓ

2021.12.10. - 2022.01.30. - LXX - Jovián 70 kiállítás 

2022.01.19. 17:00 - Alkotói tárlatvezetés az LXX - Jovián 70. című kiállításon

2022.01.26. 17:00 - Tárlatvezetés Jovián György sokszínű életművéből válogatott kiállításon

További interjúk elérhetőek:

„az együtt teremtés pedig létszükséglet, és ez művészet" - Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, az MMA Népművészeti Tagozatának rendes tagjával a néprajz, a gyermekjátékok fontosságáról és a szeretet jelentőségéről beszélgettünk 90. születésnapja alkalmából.

„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…" - Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.

„Többet kaptam, mint amit adtam…" - Farkas Ádám szobrászművésszel, az MMA rendes tagjával, elnökségi tagjával, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnökével a pályájáról, a családi örökségről, köztéri alkotásairól és a Nemzet Művésze kitüntetéséről beszélgettünk.

"...semmiről nem tehettem - azon kívül, hogy dolgoztam." - interjú Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festővel, grafikussal, látványtervezővel és íróval, az MMA rendes tagjával 90. születésnapja alkalmából.

"... a képnek meg kell szólalnia..." - interjú Haris László fotóművésszel, az MMA rendes tagjával, a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt elnökségi tagjával a Fotóhónap projektről.

„A zene segít azokat a nehézségeket feloldani, amelyek a hétköznapi életben érnek bennünket." - Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a BDZ sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.

„…nagy előny, hogy mi egy összeszokott páros vagyunk..." - Hegedűs Zoltán Jászai Mari-díjas színésszel, a vidéki színházak szerepéről, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban eltöltött éveiről, valamint a Pesti Vigadóban november 8-án látható Jövőre, veled, itt 2 színdarab kapcsán beszélgettünk.

"Az elsődleges cél az alkotók elismerése" - A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Képzőművészeti Tagozata idén ősszel is megrendezi az általa díjazott hazai képzőművészek munkáinak szelekciójából létrehozott tárlatát. A kiállítás kapcsán Stefanovits Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel, az MMA rendes tagjával, a Képzőművészeti Tagozat vezetőjével beszélgettünk.

„Felejthetetlen élményeket, örömöt, reményt adjunk az embereknek..." - Devich Mártont a Bartók Rádió igazgatóját, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) vezetőjét kérdeztük arról, milyen jövőbeli célok motiválják és milyen múltbéli élményekre, tapasztalatokra, tudásra építkeznek az MRME-vel.

„A keresztény művészet iránti érdeklődés nem csupán a hívőket jellemzi." - Kontsek Ildikóval, a Keresztény Múzeum igazgatójával az 1938-ban Budapesten tartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékezetét feldolgozó Legyetek tanúim című, a Pesti Vigadóban 2021. augusztus 3-ától látogatható kiállításról beszélgettünk.

"A belsőépítészet (…) szolgálat" - Beszélgetés Szenes István Ybl Miklós-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett belsőépítésszel, a Képzelet és Valóság című, 50 évre visszanyúló szakmai munkájából nyílt életmű-kiállítása kapcsán. 

„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (1. rész)

„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (2. rész)

"Nem törődtem azzal, hogy mi a rend és mi a trend." - Hager Ritta textil-képzőművésszel, a nemzet művészével és az MMA rendes tagjával plasztikus felvetésű gobelin technikájáról, 1986-os vigadóbeli kiállítása hatásairól beszélgettünk 90. születésnapja és a Pesti Vigadóban 2021-ben nyíló kiállítása alkalmából.

"A plakát üzenet" - A Magyar Művészeti Akadémia a V4-ek megala­ku­lá­sának 30. évfordulójára készült, mintegy 150 művet bemutató, nemzetközi plakátkiállítása a visegrádi országok 3-3 legkiemelkedőbb plakátművészének alkotásaiból válogat. A kiállítás kurátorával, Ducki Krzysztoffal, beszélgetésünk során a plakátművészet alakulására és átalakulására, a plakátok mai világban elfoglalt helyére reflektáltunk.

"Méltó módon reprezentálja a magyar zenei kultúrát." -  A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett. A Pesti Vigadó évek óta otthonául szolgál koncertjeiknek, amelyek között a Lukács bérlet és a Pászti bérlet előadásai is megtalálhatóak. Herboly Domonkos főigazgató úr segítségével lehetőségünk adódott arra, hogy megismerjük a Zenekar és Énekkar mögött álló gondolatokat és értékeket, továbbá értesüljünk a következő időszakot érintő terveikről.

„Az emberi lélek megújulhat a zene hallgatása közben" - Bényei Tamás Kossuth-díjas magyar dzsesszzenésszel, a Hot Jazz Band együttes alapító tagjával és vezetőjével beszélgettünk inspirációkról, arról, mit jelent számára a jazz, mi a titka az idén 35 éve fennálló bandának.

"Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat..." - interjú Zubreczki Dáviddal az Urbanista blog alapítójával.

"Mindegyik program egyedi és különleges." - interjú Záborszky Kálmán karmesterrel, az MMA rendes tagjával, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjével a Pastorale családi sorozatról.