Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből: Beteljesült a pesti álom
Lesti Árpád írása
A kellően nagy volumenű építészeti beruházások magukkal vonzzák egy sor kiegészítő tevékenység és szolgáltatás felfutását, amely hatására mesterek és kétkezi munkások ezrei költöznek a biztos megélhetés reményében a térségbe. A fejlesztés hatására berobban a lakosság száma is, hiszen a munka reményében érkezők megházasodnak, letelepednek, családot alapítanak, akár rokonaiknak is ajánlják a költözést, amely számukra anyagi előrelépést és társadalmi helyzetük gyökeres javulását eredményezheti. Ha nekik sikerül, másnak miért ne? Pest városának XIX. századi fejlődése, a „pesti álom" így csalogatta a Birodalom más tájainak fiait is a magyar városba.
A csehországi Nové Benatky szülötte, Dlauchy Ferenc lakatosmester élete a kollégái közül a jobban dokumentáltak közé tartozik, ezért tudhatjuk, hogy 1782-ben született műszerész apa gyermekeként. Az ifjú a korban kötelező vándorévek során - esetleg végén - került Pestre, ahol mestere, Svanya Pál özvegyét, Baum Annát 1812-ben vette feleségül. A házasság révén egy csapásra házzal, abban berendezett lakatosműhellyel, hozzá tartozó kész- és félkész termékekkel, valamint kiterjedt klientúrával bírt – no meg öt, még fiatalkorú gyermekkel. Házasságának köszönhetően két év múlva felvette tagjai közé a Pesti Német Lakatos Órás és Puskaműhes Céh, 1825-ben pedig pesti polgárjogot is kapott.
Dlauchy Ferenc a korszak ismert építészeivel dolgozott. A Tolna megyei építkezései során közeli ismeretséget és barátságot kötött Pollach Mihállyal, aki második házassága – amely már a magasabb társadalmi helyzetű Schoefft József Ágost pesti festőművész lányával köttetett – alkalmával tanúja, majd keresztkomája (mint Dlauchy Guidó keresztapja) lett. Közeli kapcsolatukat és bizalmi viszonyukat mi sem bizonyítja jobban, minthogy a lakatosmester 1837-ben saját magának is Pollach Mihállyal építtetett házat a Hatvani és a Gránátos utca (ma Kossuth Lajos és Városház utca) sarkán. A fentiek fényében már az lenne a meglepő, ha a Redoute lakatosmunkáit nem a Csehországból induló, a pesti álmot megvalósító Dlauchy végezte volna el.
***
További Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből:
Nemzeti Szalonból a Vigadó Galériába
Mikor Liszt és Wagner közösen játszott…
Korszakos koncert a zárt ajtók után
Táncoló Macskák a Pesti Vigadóban
Budavár és a Vigadó 333 éves közös múltja
Különleges zenei csemegére ébredt Pest városa
„…önök felállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt"
