Gróh Ilonával, a Ringató módszer alapítójával, a Magyar Művészeti Akadémia művészetpedagógiai díjával kitüntetett, Magyar Örökség-díjas zenepedagógussal a kisgyermekek zenei neveléséről, a Ringató módszer lényegéről, a foglalkozások felépítéséről, valamint a Pesti Vigadóban heti rendszerességgel látogatható Ringató alkalmak egyediségéről beszélgettünk.
Nagy Márta Zuszsa interjúja
Mit jelent a Ringató? Mi a módszer lényege?
A Ringató egy szép elnevezés, egy fantázianév, a szó mögött csupa kellemes, pozitív élmény bújik meg. Kellemes a hangzása, szép és köthető a kicsi gyerekekhez is. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy amit el szeretnék érni ezzel az egész Ringató felépítménnyel, módszerrel, hálózattal, könyvekkel, az többfelé ágazik. A művészeti nevelés, azon belül is a zenei nevelés eszközeivel igyekszem olyat adni a kisgyerekes családoknak, amitől jobb lesz az életük. Olyan örömöt, élményt, szépséget, amitől épül a lelkük. A közös éneklés, a közös játék élményét szeretném megmutatni.
Kiknek szólnak a Ringató foglalkozások?
Elsősorban a szülőknek szól minden, ami a Ringatón van, mert ezeket a pici gyerekeket még nem tanítjuk. Hároméves kor alatt nincsen direkt oktatás, a szülőknek mutatunk mintát, olyat, ami értékes, nem bóvli, nem giccses, nem ócskaság, nem valami felkapott divatos dolog. Manapság olyan az információáramlás és az anyaggazdagság az interneten, amiben teljesen el lehet veszni. Próbálok ebben is segíteni a szülőknek, hogy mit válasszanak, mi az, ami tényleg értékes és építi a lelket. Mostanában Tari Annamária pszichoterapeutával dolgozunk együtt, aki egy hosszú tanulmányt írt arról, hogy mennyire hasznos a részvétel a Ringatón. A tanulmány arról szólt, hogy a foglalkozások által teremtett helyzet milyen sokat ad az édesanyáknak, hogy hogyan nyugszanak meg, hogyan békülnek ki önmagukkal, illetve, hogy ez a közeg milyen szépen oldja fel a gyermekágyi depresszió tüneteit is.
Ringató foglalkozás (forrás: Gróh Ilona)
Hogyan épül fel a foglalkozás?
Ezek a hagyományos, bensőséges félórás alkalmak – ilyeneket tartunk a Pesti Vigadóban is – kisgyermekes családoknak szólnak, három év alatti gyermekekkel jönnek hozzánk anyukák, apukák, és annak külön örülünk, amikor nagyszülők is vannak. Szeretnénk bátorítani a szülőket, hogy ne féljenek a hangjuktól, az énekléstől, csak próbálják ki itt, ebben a segítő közösségben. A foglalkozásvezetőnek a feladata a segítés, hogy kialakítsa azt a hangulatot, azt az érzést, hogy a szülők merjenek együtt énekelni és játszani. Ennek érdekében egy nagyon oldott, nyugalmas hangulatot biztosítunk és természetesen nagyon felkészült kolléganőkkel dolgozunk, akik kiváló emberek, több mint 150-en határainkon belül és túl. A foglalkozásoknak van egy összeszerkesztett, szép ívük, amelyeket az érzelmi élmény szolgálatába állítunk. Közös énekléssel indulnak és azzal is zárulnak, ezzel adva keretet az alkalmaknak. Közben sok, úgynevezett ölbéli játék van, melyek a mozgáshoz kapcsolódnak. Ilyenkor a gyerekeket ölünkbe vesszük, lovagoltatjuk, höcögtetjük, simogatjuk a tenyerét, csiklandozzuk a pocakját, magasba emeljük, dülöngélünk és játszunk. Ezekből gyönyörű füzéreket, sorozatokat csinálunk, amelyeket a felnőtteknek mutatunk és nekik is tanítjuk, hogy tudjanak válogatni belőlük az otthoni játszáshoz. Az alkalmakon a gyerekeknek önkéntes a részvétel. Soha nem várjuk el tőlük, hogy üljenek ölbe, tapsoljanak és énekeljenek. Ha kedvük van, odafordulnak, egyébként meg csak körülvesszük őket az ingerekkel. Általában egy viszonylag üres teremben körberakjuk a székeket, leterítünk egy jó nagy szőnyeget és nincsen se játék, se gyerekhangszer kiosztás, semmilyen tárgyi eszközt nem használunk. Ez egy nagyon erős sajátossága a Ringatónak. Az eszköz az ember, a foglalkozásvezető, aki irányít, jól felkészült, de tud rögtönözni is, ha kell, jól énekel, hangszeren játszik és óriási zenei anyag van a birtokában. Én a felnőtteket akarom motiválni, ahhoz pedig nincs szükség bábra és csörgőkre.
Milyen művekből válogatnak az alkalmakhoz?
A Ringató módszere Kodály Zoltán és Forrai Katalin munkásságára és zenei nevelési elveire épül. Nagyrészt magyar népdalokból válogatunk a magyar tájegységeinkből, Erdélyből, a Felvidékről, de előfordulnak énekek más népek dalaiból is. Sok művet tanítunk Weöres Sándortól és a kortárs dalokból is válogatunk. Az elmúlt hetekben például az egyik Palya Bea dalt énekeltük. Felnőtteknek való dalokat is éneklünk jó sokat, mert fontos, hogy a szülő lelke milyen, mert a kisgyerek abból fog majd tovább táplálkozni. Ha az édesanya feltöltődött egy ilyen félórás foglalkozáson, ha az a dallam, amit hallott, beleült a fülébe, a szívébe és otthon előjön az az ének, amit énekelni szoktunk, hogy például: „Tente tente drága, szívem-lelkem ága…" akkor már megérte. Nem csak altatókat éneklünk, hanem mindenféle hangulatot, amit az emberi lélek – mert nagyon sokféle rétegződése van az emberi léleknek – át tud élni, igyekszünk megmutatni a dalainkkal.
Ringató foglalkozás a Pesti Vigadóban (forrás: Pesti Vigadó)
Hogyan és mikor fogalmazódott meg Önben a Ringató ötlete?
Nekem nagyon boldog gyerekkorom volt, sokat köszönhetek a szüleimnek, valamint a komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának, ahol kiváló tanárok tanítottak. Úgy gondoltam, hogy ezt a sok jót, amit az élettől és a tanáraimtól kaptam, szeretném továbbadni másoknak is. Az ötlet akkor fogalmazódott meg bennem, amikor a szekszárdi Tanítóképző Főiskolán kezdtem tanítani óvónőket, viszont a főiskolán nem tanultam és nem is oktatták, hogy az ének-zenei területen mit várhatunk el az óvodás korosztálytól. Ekkor kerestük fel az egyik kolléganőmmel ennek a témának a nemzetközi hírű professzorasszonyát, Forrai Katalin zenepedagógust, akitől megtanulhattuk, hogy mit is jelent az óvodai zenei nevelés. Elsajátíthattuk, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy a kisgyerek szeresse a zenét, hogy élvezze a mondókákat, a lüktetést, és hogy hogyan kell megtanítani énekelni. Aztán elkezdett érdekelni, hogy mi történik az óvodai zenei nevelés előtt, hogy mi van a családban, így elkezdtem tanítani bölcsődés gyerekekkel foglalkozó kisgyermeknevelőket. Továbbá készítettem egy kisfilmet arról, hogy én hogyan éneklek és játszom az akkori hároméves kislányommal azért, hogy a kisgyermekes anyukáknak megmutassam hogyan lehet a zenei nevelést beiktatni a három év alatti gyermekek életébe. Egyszer egy zeneovis foglalkozásom után, odajött hozzám egy kisgyermekes anyuka, hogy annyira jó ez a zeneóvoda, úgy szereti a kislánya, nem hozhatná-e el a kisebbik, egyéves gyermekét is. Akkor 1991-et írtunk és sok anyuka otthon maradt a kisbabájával hároméves koráig. Aztán eljött több kisgyermekes anyuka, egyre többen és többen lettünk, aminek híre ment egészen Budapestig. Mára már országhatárainkon túl is, világszerte nagy magyar közösségekben ismerik, gyakorolják és tanítják a Ringatót, aminek hatalmas közösségteremtő ereje van.
2017-ben már szerepeltek a Pesti Vigadó Nyitott Ház programjában. Tavaly ősztől pedig folyamatosan jelen vannak, hétfőn délelőttönként várják a kisgyermekes szülőket, nagyszülőket a Ringató foglalkozásokra, melyek idén is folytatódnak. Mennyiben tesz hozzá a Pesti Vigadó történelmi, impozáns miliője a foglalkozásokhoz? Mennyivel más itt egy Ringató?
A Pesti Vigadóban olyan környezettel találkozhatnak a szülők, ahol máshol nem. Ezek a termek, ezek a falak áhítatot, csodálatot parancsolnak. Itt összeadódnak a szépségek, az építészet csodája, a környezeti kultúránk, az egész helynek a szelleme úgy tesz hozzá a magyar népdalokhoz, ahogy máshol ezt nem tapasztaljuk. Ebben a közegben Kodály Zoltán dallama úgy szólal meg a gyerekeket körbevevő felnőttek szájából, hogy a hang szinte szárnyra kel a hatalmas falak boltívei között és megszületik a csoda. Nagyon hálás vagyok, hogy a Pesti Vigadóban tarthatunk Ringatókat és szeretném ezt a csodálatos épületet megmutatni minél több embernek.
Ringató foglalkozás a Pesti Vigadóban (forrás: Pesti Vigadó)
Sok foglalkozásvezető, rengeteg település, még több helyszín. Mi a sikerük titka?
A sikerünk titka szerintem az, hogy ez egy közösségi élmény, hogy a Ringató foglalkozásokra járók egy közösséghez tudnak tartozni ebben az elszigetelt világunkban. Itt megismerhetik egymást hasonló életkorú, gondolkodású, hasonló problémákkal élő, azonos élethelyzetben lévő fiatal családok. Közösséghez tartoznak, miközben valamit kapnak ők is és a gyermekeik is, ami nagyon fontos dolog. A másik oldalról a sikerünk titka talán még az lehet, hogy azok a kolléganők, akikkel én együtt dolgozom és akiket egyébként kiválogatok, – a Ringató tanfolyamokra alkalmassági vizsgával lehet bejutni – fantasztikus emberek. Nem zenepedagógus mindenki, – van köztük szemészorvos, tájépítészmérnök, de Zeneakadémiát végzett operaénekes is – viszont jól képzett zenészek. Azonkívül, hogy kiválóan énekelnek, hangszeren játszanak, nagyon szeretik a foglalkozásokat vezetni, hisznek benne és rendkívül elkötelezettek a Ringató iránt.
Nem csak foglalkozásokat tartanak a lányával, hanem Ringató-könyveket is megjelentetnek. Mit tartalmaznak ezek a kiadványok?
Ezek a könyvek családoknak és gyermekeknek szóló dalgyűjtemények, daloslapozók, népzenei CD-vel megjelent mesekönyvek. Nemrég hoztuk létre a saját, Ringató Kiadónkat is.
Miért tartja fontosnak, hogy a gyerekek, már egészen pici, pár hónapos korban találkozzanak a zenével?
A gyermekek olyan lelki gazdagodást kapnak a zenétől és általában a művészetektől, hogy attól válnak igaz emberekké. Egy pici gyerekkel, vagy akár a néhány hónapos pocakon belüli magzattal is fontos kapcsolatot teremteni. A kicsi gyerekek a hosszú körmondatokat nem értik, nem fogják fel azok értelmét, de a hangulatát megérzik, akár a prózai beszédét is. Ha gyorsan és hangosan beszélek, akkor a kisgyerek ugyan nem érti, de érzi, hogy izgatott vagyok, hogy valami baj van. A dajkarímek, a halandzsaszövegek, hogy: csíb-csíb csibőricke, mág-mág magóricska, fekete kutya le tüdő, vékony vászon lepedő… nem véletlenül születtek, ezeknek a lüktetése hat a gyerekekre és nem fontos az értelmes szöveg melléjük. Weöres Sándor olyan gyönyörűen ír arról, hogy ugyan mit törődött ő a szavak értelmével, csengenek-bonganak és az a lényeg. Ezeknek öröme, szépsége van, ami építgeti a kisgyerekek lelkét és ezáltal a jövőben fogékonyabbak, nyitottabbak lesznek a művészetekre.
***
PROGRAMAJÁNLÓ
Ringató-foglalkozások február-március
2022. 02. 07., 14., 21., 28. 10:30
2022. 03. 07., 21., 28. 10:30
***
További interjúk elérhetőek:
„az együtt teremtés pedig létszükséglet, és ez művészet" - Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, az MMA Népművészeti Tagozatának rendes tagjával a néprajz, a gyermekjátékok fontosságáról és a szeretet jelentőségéről beszélgettünk 90. születésnapja alkalmából.
„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…" - Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.
„Többet kaptam, mint amit adtam…" - Farkas Ádám szobrászművésszel, az MMA rendes tagjával, elnökségi tagjával, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnökével a pályájáról, a családi örökségről, köztéri alkotásairól és a Nemzet Művésze kitüntetéséről beszélgettünk.
"...semmiről nem tehettem - azon kívül, hogy dolgoztam." - interjú Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festővel, grafikussal, látványtervezővel és íróval, az MMA rendes tagjával 90. születésnapja alkalmából.
"... a képnek meg kell szólalnia..." - interjú Haris László fotóművésszel, az MMA rendes tagjával, a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt elnökségi tagjával a Fotóhónap projektről.
„…a legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb." - A szilágysomlyói születésű Jovián György huszonöt alkotása tölti meg realista jellegű kifejezőerővel a Pesti Vigadó hatodik emeletét a 2021. december 10-től 2022. január 30-ig terjedő időszakban. A kiállított alkotások kapcsán Zuh Deodáth-tal, a tárlat kurátorával beszélgettünk.
„A zene segít azokat a nehézségeket feloldani, amelyek a hétköznapi életben érnek bennünket." - Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a BDZ sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
„…nagy előny, hogy mi egy összeszokott páros vagyunk..." - Hegedűs Zoltán Jászai Mari-díjas színésszel, a vidéki színházak szerepéről, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban eltöltött éveiről, valamint a Pesti Vigadóban november 8-án látható Jövőre, veled, itt 2 színdarab kapcsán beszélgettünk.
"Az elsődleges cél az alkotók elismerése" - A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Képzőművészeti Tagozata idén ősszel is megrendezi az általa díjazott hazai képzőművészek munkáinak szelekciójából létrehozott tárlatát. A kiállítás kapcsán Stefanovits Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel, az MMA rendes tagjával, a Képzőművészeti Tagozat vezetőjével beszélgettünk.
„Felejthetetlen élményeket, örömöt, reményt adjunk az embereknek..." - Devich Mártont a Bartók Rádió igazgatóját, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) vezetőjét kérdeztük arról, milyen jövőbeli célok motiválják és milyen múltbéli élményekre, tapasztalatokra, tudásra építkeznek az MRME-vel.
„A keresztény művészet iránti érdeklődés nem csupán a hívőket jellemzi." - Kontsek Ildikóval, a Keresztény Múzeum igazgatójával az 1938-ban Budapesten tartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékezetét feldolgozó Legyetek tanúim című, a Pesti Vigadóban 2021. augusztus 3-ától látogatható kiállításról beszélgettünk.
"A belsőépítészet (…) szolgálat" - Beszélgetés Szenes István Ybl Miklós-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett belsőépítésszel, a Képzelet és Valóság című, 50 évre visszanyúló szakmai munkájából nyílt életmű-kiállítása kapcsán.
„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (1. rész)
„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (2. rész)
"Nem törődtem azzal, hogy mi a rend és mi a trend." - Hager Ritta textil-képzőművésszel, a nemzet művészével és az MMA rendes tagjával plasztikus felvetésű gobelin technikájáról, 1986-os vigadóbeli kiállítása hatásairól beszélgettünk 90. születésnapja és a Pesti Vigadóban 2021-ben nyíló kiállítása alkalmából.
"A plakát üzenet" - A Magyar Művészeti Akadémia a V4-ek megalakulásának 30. évfordulójára készült, mintegy 150 művet bemutató, nemzetközi plakátkiállítása a visegrádi országok 3-3 legkiemelkedőbb plakátművészének alkotásaiból válogat. A kiállítás kurátorával, Ducki Krzysztoffal, beszélgetésünk során a plakátművészet alakulására és átalakulására, a plakátok mai világban elfoglalt helyére reflektáltunk.
"Méltó módon reprezentálja a magyar zenei kultúrát." - A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett. A Pesti Vigadó évek óta otthonául szolgál koncertjeiknek, amelyek között a Lukács bérlet és a Pászti bérlet előadásai is megtalálhatóak. Herboly Domonkos főigazgató úr segítségével lehetőségünk adódott arra, hogy megismerjük a Zenekar és Énekkar mögött álló gondolatokat és értékeket, továbbá értesüljünk a következő időszakot érintő terveikről.
„Az emberi lélek megújulhat a zene hallgatása közben" - Bényei Tamás Kossuth-díjas magyar dzsesszzenésszel, a Hot Jazz Band együttes alapító tagjával és vezetőjével beszélgettünk inspirációkról, arról, mit jelent számára a jazz, mi a titka az idén 35 éve fennálló bandának.
"Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat..." - interjú Zubreczki Dáviddal az Urbanista blog alapítójával.
"Mindegyik program egyedi és különleges." - interjú Záborszky Kálmán karmesterrel, az MMA rendes tagjával, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjével a Pastorale családi sorozatról.
