
Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
Lesti Árpád írása
A Redoute az első népképviseleti országgyűlés helyszíneként is beírta magát a magyar történelem legszebb lapjaira. Sajnálatos módon azonban mindezt az osztrákok nem bocsájtották meg (lásd: A Redoute ágyúzása, Pesti Vigadó Programmagazin, 2019. II. negyedév, 41. oldal). Heinrich Hentzi a budai vár parancsnokaként 1849. május 4-én 2 órán keresztül lövette a védtelen Pestet. Mivel a forradalmi városban röppentyűs üteget állítottak fel, 9-én hajnali 4 órától 6-ig újabb félezer gránát, bomba, tömör golyó és gyújtólövedék érte az alvó várost; végül 13-án, vasárnap este 19 órától éjfélig újabb ezerötszáz lövedék hullott a településre. Mindez megtette hatását: a pesti klasszicista palotasor részeként a Redoute is romokban állva élte meg a forradalom bukását. Görgei seregei május 21-én vették be a várat, s ekkor szerzett a Szent György téren halálos sebet a csapatai élén álló Hentzi.
A védtelen lakosság elleni támadását, a város ágyúzását, a magyar kormányra való felesküdését felülbíráló, a magyar seregek szemében történő árulását követően joggal számíthatott akasztásra. Az élet azonban másként rendelkezett, hiszen nem Görgei döntése, hanem az ostrom során szerzett sebesülései következtében adta át másnap lelkét a Teremtőnek. A Császár azonban nem volt hálátlan a holthoz sem. Élete végéig őrizte burgbeli hálószobájában a Hentzi tábornok és Alnoch ezredes halálát ábrázoló festményeket, amelyek emlékeztethették a 19 évesen uralkodói székbe került ifjút: katonái önfeláldozásának köszönheti trónját. Buda és Pest városa számára sokkal fájóbb volt, hogy emlékművel is megörökítette hőse tettét: 1852 júliusában a Szent György téren került felavatásra a gyűlölt Hentzi hősiességét megörökítő Harcos Emlék nevet viselő szobor, amely dacolva a politikai vitákkal, a magyarok gyűlöletével 1899-ig emlékeztette Buda lakóit, látogatóit a császári hatalom korlátlanságára, a szabadságharc vérbefojtására.
***
További Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből:
Nemzeti Szalonból a Vigadó Galériába
Mikor Liszt és Wagner közösen játszott…
Korszakos koncert a zárt ajtók után
Táncoló Macskák a Pesti Vigadóban
Budavár és a Vigadó 333 éves közös múltja
Különleges zenei csemegére ébredt Pest városa
„…önök felállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt"