Hazánk délnyugati részén, Zala és Vas megye területén fekvő, és a szlovéniai Muravidékre is átnyúló történeti és néprajzi tájegység: az Őrség. Nevét a honfoglaló magyarok által az ország nyugati kapujának védelmére ide telepített őrállókról kapta. Sajátos, ún. „szer"-es településszerkezetének jeles darabjai a dombtetőkre épített házcsoportok, a kódisállásos házak, lábaspajták, haranglábak. A kővárak védelmi szerepét itt Árpád-kori erődszerű templomok töltötték be.

A mai Őrség legfőbb vonzerejét a féltve őrzött hagyományok, a háborítatlan és vigyázva óvott természet, és a méltán híres őrségi vendégszeretet adja. A régi szokások tovább élnek, mert a mindennapokban éltetik, az év során különböző rendezvényeken pedig az idelátogatóknak bemutatják őket.  

Az Őrségben főként reformátusok éltek, élnek. A Húsvét előtti böjti időszaknak kimondottan böjti étele ugyan nincs, arra azonban figyeltek, hogy péntekenként nem ettek húst, és nem készítették zsírral az ételeket. Szívesen fogyasztják ma is a tökmagolajos babsalátát, őrségi „hőkkön süt" pereccel.

Albert Attila: őrségi cserép főzőedény 

Az elkészítéséhez cserép főzőedényt használnak, és az alábbi hozzávalókra van szükség: 3 bögre tarkabab, 2-3 fej lilahagyma (lehet metélőhagymával vegyesen is), egy kis csokor petrezselyem, 1 evőkanál ecet, 1,5 evőkanál méz, tökmagolaj, só.

Elkészítés: az előző este beáztatott babot cserép főzőedényben, sós vízben, puhára főzzük. A hagymát felkarikázzuk, és az apróra vágott petrezselyemmel együtt jól beleforgatjuk az előre összekevert borecetes mézbe. Megsózzuk, és kis ideig állni hagyjuk. Leszűrjük a babot, hozzákeverjük a hagymához, majd leöntjük tökmagolajjal. Néhány órára állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek. Őrségi kerek pereccel fogyasztjuk.

Jó étvágyat kívánunk!

A márciusi hónap műtárgya megtekinthető a Tiszta forrásból című kiállításon, a Pesti Vigadó V. emeleti kiállítóterében április 2-ig.