Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
Lesti Árpád írása
Vannak, akik számára az első vigadóbéli fellépés sorsfordító. Utána már csak csillogásban van részük. Mások nem ilyen szerencsések.
Cziffra György neve minden, a zenei élet iránt érdeklődő számára ismert. Pályáját olyan kitüntetések szegélyezik, mint a Liszt Ferenc-díj vagy a Francia Köztársaság Becsületrendje. Talán kevésbé ismert, hogy a megérdemelt sikerek előtt csodagyerekként a nélkülözéssel, a nyomorral és a kemény fizikai munkával is szembe kellett néznie. Sőt, mindezekkel első vigadóbéli fellépése után is találkozott.
Az éppen száz éve, 1921. november 5-én született Cziffrát zongoratehetsége miatt már nyolcévesen felvették a Zeneakadémiára Dohnányi Ernő segítségének köszönhetően. „Csodagyerek koromban a Vigadóban hangversenyeztem legelőször", vallotta büszkén évtizedekkel később is pályája indulását felemlegetve. Cimbalmos édesapja nyomdokait követve 1933-tól már lokálokban, kávéházakban lépett fel, hogy eltartsa családját. Korán nősült, rögtön utána 1942-ben behívták katonának, aztán a szovjet fronton fogságba esett, ahonnan többször is megszökött. Hazatérte után 1947-től folytatta tanulmányait Ferenczy Györgynél, majd feleségével és kisfiával 1950-ban disszidálni próbált, sikertelenül. Elfogták és kényszermunkatáborba zárták. Kőfaragó segédmunkásként építette 1951-ben a Miskolcon épülő Nehézipari Egyetem hét emeletes épületét, mikor a lépcsőfokokra 150-200 kilós piszkei márványt rakott, csuklóizma megszakadt. Munkájára azonban nem lehetett panasz, mert szabadulása után a kőfaragó munkatársául hívta Cziffrát... Az egyetemes művészetek szerencséjére sikertelenül. Sérülései, fölsebesedett kezei miatt bőrkesztyűben gyakorolt, majd ismét az éjszakai életben helyezkedett el mint zongorista, ahonnan 1954-ben Ferenczy György vezette újra a komolyzenei élet felé. A 33 éves Cziffra, élve a lehetőséggel újra a Zeneakadémián folytatta tanulmányait, majd 1956-ban elhagyta az országot. Franciaországban telepedett le, koncertjei hatására gyorsan leborult lábai elé a világ.
Egyetlen fia, a karmesterként sikert halmozó ifj. Cziffra György 1981-es halálát követően, lemondta fellépéseit, lemezfelvételeit, viszont 1982-ben elfogadta a Budapesti Tavaszi Fesztivál felkérését és két alkalommal – március 21-én és 27-én – a Vigadó nagytermének színpadára állt. Oda, ahonnan csodagyerekként elindult páratlan pályája.
***
További Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből:
Egy gyűlölt ember gyűlölt emléke
Nemzeti Szalonból a Vigadó Galériába
Mikor Liszt és Wagner közösen játszott…
Korszakos koncert a zárt ajtók után
Táncoló Macskák a Pesti Vigadóban
Budavár és a Vigadó 333 éves közös múltja
Különleges zenei csemegére ébredt Pest városa
„…önök felállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt"
