Riederauer Richárddal, a Honvéd Férfikar karigazgatójával beszélgettünk a Férfikar felépítéséről, stílusáról, a férfikari művekről, a kórus távlati céljairól, valamint a Pesti Vigadóban szervezett bérletsorozatukról.
Nagy Márta Zsuzsa interjúja
„Hang, szív, erő…" - ez a Honvéd Férfikar szlogenje. Miért pont ezt a három szót választották?
Van egy nagyon erős karaktere a Honvéd Férfikarnak és ebbe beleértem a hangzását, hangszínét, az egésznek az érzékenységét, a mondanivalóját, az emberiességét, nem feltétlenül csak a szakmai működését. Hang, szív, erő. Ezzel a három szóval nagyon jól ki lehet minket fejezni. A "hang", a hangnak a kvalitására ugyanúgy utal, mint a színére, az erejére, de az "erő" már lefedi a komoly férfikari hangzást is, hiszen a 45 fős kórus hatalmas erővel tud megszólalni. Olyasmi, mint mikor egy nagy fortét énekel egy csapat és megrezegnek az ablakok. Óriási mélységek és magasságok vannak, és mindezt olyan érzelmi gazdagsággal tudja elővezetni a kórus, amiről pedig a "szív" szól. A Férfikar érzelmileg is nagyon gazdag élményt tud nyújtani a befogadó számára.
Riederauer Richárd, fotó: Honvéd Férfikar
A Honvéd Férfikar elnevezésből kifolyólag gondolhatnánk azt, hogy ez egy katonai kórus, pedig valójában hivatásos, professzionális énekesek alkotják. Mit lehet tudni a kórus múltjáról? Honnan ered a Honvéd Férfikar elnevezés?
Akik nem ismerik a kórust, úgy gondolják, hogy mi tényleg egy katonai kórus vagyunk, ami teljesen logikus. Nyilvánvaló, hogy a nevünk ilyen szempontból könnyen félrevezető tud lenni és nekünk kommunikálnunk is kell, hogy ez nem pontosan úgy van, ahogy a nevéből kitűnik. A háború után, 1949-ben alakították a Honvéd Együttest, akkor még úgy hívták, hogy Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. Ennek volt egy nagy létszámú tánckara, illetve egy férfikara is, amely akkoriban valóban katonákból állt, mert a Néphadsereg keretein belül hozták létre. Az előző rendszerben a jól éneklő, katonai rangban szolgáló férfiakat választották a kórusba és egy nagy létszámú katonákból álló professzionális kórust hoztak létre, csak akkor még elsősorban a hangi kvalitás volt az elvárás és a zenei tanulmányok kevésbé kerültek előtérbe. Aztán jött a rendszerváltás és az együttes, azon belül a Férfikar is, átkerült a civil életbe. Ma ugyanolyan civil professzionális énekesek vannak a kórusban, mint akár a Nemzeti Énekkarban, vagy a Magyar Rádió Zenei Együttesein belül, annyi különbséggel, hogy mi egynemű férfikórusként működünk, nem pedig vegyeskarként. A Honvéd Férfikar nevet viszont megtartottuk, mint brandet, ezzel tisztelegve a múltunk előtt.
2001-ben került a Honvéd Férfikarba karénekesként, majd később szólamvezető lett. 2009 novemberétől a kórus karnagya. 2020-tól a Honvéd Férfikar karigazgatója. Mik a legnagyobb kihívások, melyekkel szembe kell néznie a Férfikar vezetőjeként?
Ami nekem nagy változás volt, hogy ebben a pozícióban most már a zenei kérdések mellett, másra is kell koncentrálnom. Nemcsak arról van szó, hogy bemegyek a próbára, összefogom a csapatot, felkészítem őket egy műsorral, kiállok és adunk egy koncertet, hanem nagyon komoly igazgatási, szervezési és előszervezési feladataim is vannak. Én vagyok a felelős, hogy a következő évadra összeálljon a műsorunk, amelyhez műsortervet kell készíteni és a költségvetéseket átgondolni. Ez már nemcsak művészeti munka.
Riederauer Richárd próba közben, fotó: Honvéd Férfikar
Milyen szólamokból áll a Honvéd Férfikar és hogyan zajlanak a próbák?
A Férfikar szólamait meghatározza a műsor is, maguk a művek, hogy hogyan vannak megkomponálva, de a kiinduló pont az olyan, mint egy vegyeskarnál, ahol van szoprán, alt, tenor és basszus. Minden kórust négyfelé érdemes alapból osztani, ez a Férfikarnál is így néz ki. Két tenor szólam van felfelé és lefelé, az elnevezésük tenor prím és tenor szekund. Azonkívül van egy bariton szólam és egy basszus. Ebben a négy szólamban dolgozunk, ez négy szervezeti egységet is jelent. Mindegyik szólamnak van egy külön szakmai vezetője, szólamvezetője, aki, ha új darabokat tanulunk, akkor csak a saját szólamával betanulja az új műveket. Ebből a négy szólamból lehet kiindulni, de adott esetben vannak olyan művek, amikor több szólamra oszlunk, de van olyan is, amikor három szólam is elég. A három- és négyórás próbák, mindennap délelőttönként zajlanak szünetekkel, de van, amikor sűrűbb a naptárunk és akkor többet kell próbálunk. A kórustagok főállásban dolgoznak.
Mennyire fegyelmezettek a kórustagok próba közben? Szokott-e lenni elkalandozás?
Ha az ember nagy csapattal dolgozik, ez elkerülhetetlen. Szerintem nagyon fontos az, hogy jó légkör legyen egy munkahelyen és az emberek lehetőség szerint kedveljék egymást. Ha ez így van, akkor nagyon jól lehet dolgozni, viszont így a fegyelem is egy picit lazább, tehát a kettő között kell valahogy lavírozni. Ha bemegyek a próbaterembe és látom, hogy kicsit, úgymond „szét van esve" a csapat, vagy van egy alapzaj és nehezebben indul a próba, akkor is igyekszem ezt türelemmel kezelni és fegyelmezés helyett, inkább nagyon összefogott, jól megtervezett és lendületes próbatechnikával haladni, így sokkal könnyebb őket kézben tartani. Véleményem szerint nagyon sok múlik a vezetőn.
Riederauer Richárd és a Honvéd Férfikar próba közben, fotó: Honvéd Férfikar
Milyen művek jellemzik a kórus stílusát, repertoárját?
Ez azért nagyon jó kérdés, mert az, hogy mi férfikarként működünk, az egy érdekes és speciális helyzet, így nyilvánvalóan a férfikari irodalomhoz tudunk elsősorban nyúlni. Ez a paletta egyébként nagyon széles, minden korból tudunk válogatni. A pravoszláv kórusművek például nagy és gyönyörű rétegeit fedik le a férfikari irodalomnak. Elképesztő mélységek vannak benne, de Magyarországon már nem olyan könnyű találni igazi mély basszusokat, ilyen tekintetben mi is egy picit ennek a hiányában vagyunk. Aztán ott van a német romantika kora, amelyben szintén rengeteg művet írtak férfikarra, de a reneszánsz világából is meríthetünk. Egyébként szoktunk kirándulásokat tenni könnyűzenei irányba is, éneklünk átiratokat mindenféle módon, illetve a vegyeskari műveknek a férfikari letéteit is műsorra tudjuk tűzni. Nagyon sokoldalú a csapat és nekem kifejezett szándékom, hogy a kórus ezt a sokoldalúságát megtartsa és mindenféle stílusban otthonosan mozogjon.
A Férfikar 2019-ben ünnepelte alapításának 70. évfordulóját. Ezalatt az idő alatt világszerte megfordultak, képviselve kis hazánkat és számos elismert művésszel dolgoztak együtt. Melyek voltak az eddigi legemlékezetesebb külföldi szereplések, együttműködések a kar életében?
Volt szerencsénk együtt dolgozni Zubin Mehtaval és az Izraeli Filharmonikusokkal, mely munka során Beethoven IX. szimfóniájában és Fidelio című operájában működtünk közre. Szakmailag ez volt az egyik legkiemelkedőbb munka az életemben. Kínában 2007-ben léptünk fel, ahol szintén nagyon emlékezetes műsorokat adtunk. Bízom abban, hogy a jövőben lehet picit komolyabban nyitni a világ felé, illetve nekem ez határozott szándékom is. Hungarikumnak tartom a Honvéd Férfikart, hiszen nem sok professzionális férfikar működik a világon. Az, hogy 45 énekes nem vegyeskarban, hanem férfikarként működik állandó jelleggel együtt, az egy másfajta hangi terhelést jelent az egyénnek és másfajta edzettséget is eredményez. Más a hangzása egy állandó férfikarnak, mintha egy vegyeskarból kiemelnénk a férfi szólamokat.
Riederauer Richárd próba közben, fotó: Honvéd Férfikar
A Pesti Vigadóban is rendszeresen megfordul a Honvéd Férfikar. Márciusban, áprilisban és májusban is találkozhat önökkel a nagyérdemű. Milyen darabokkal készülnek?
Minden évben szervezünk bérletsorozatot és most idén először a Pesti Vigadó ad otthon ennek a sorozatnak. Hálás vagyok, hogy ebben a gyönyörű teremben és csodálatos miliőben léphetünk fel. Nagyon izgalmas lesz ebben a zengő akusztikában énekelni, sokat várok ettől. Most márciusban egy klasszikus koncerttel, a Romantikus Óriások című műsorunkkal lépünk fel, ahol Brahms zenéjére Goethe szövegeket fogunk előadni. Szimfonikus zenekarral együtt, két nagyon magasan kvalifikált művet: egy nagy férfikari kantátát és Brahms gyönyörű, éteri Altrapszódiáját fogjuk elénekelni.
S ha már zenei darabok, akkor érdemes megemlíteni, hogy Ön nem csak kórusvezetőként, hanem zeneszerzőként is tevékenykedik. 2007 óta a Pécsi Balett számos darabjában hallhatjuk szerzeményeit. Melyik volt a legkedvesebb munkája?
Így van, 2007 óta van szerencsém a Pécsi Balettel együtt dolgozni. Két darabot emelnék ki, amelyek számomra nagyon kedvesek voltak. Még nincs egy éve, hogy bemutattuk a Vasarely-etűdök című előadást. Ezt a munkát nagyon szerettem, mert Vasarelyhez amúgy is kötődöm, munkái már gyerekkorom óta közel állnak hozzám. A másik pedig A Jó és a Rossz kertjében, amely a hét főbűn témáját dolgozta fel, és én a hét fő bűnre írtam hét zenei tételt, ami szintén nagyon érdekes kihívás volt számomra.
Honvéd Férfikar előadása, fotó: Honvéd Férfikar
A Honvéd Férfikar elnyerte a Prima Primissima díjat, a Bartók-Pásztory díjat, a Magyar Örökség díjat, valamint megkapta továbbá a nívós Academie Charles Cros Grand Prix du Disque elismerést is. Milyen további célokat tűzött ki a kórus a közel- és távoljövőben?
A díjak fontosak, mert ezek konkrét visszajelzések és nagyszerű, hogy a Férfikar ilyen - szó szerint - kézzel fogható eredményeket tud felmutatni. Az én rövid- és hosszútávú célom pedig az, hogy abból az évtizedeken áttartó lendületből, amely az említett elismeréseket is hozta, nem, hogy ne veszítsünk, hanem még fokozzuk. Egy kicsit bezárult a világ. Nem csak a pandémiára gondolok, hanem az elmúlt húsz évben is azt tapasztaltam, hogy kicsit önmagunknak dolgoztunk. Szeretném, hogy a Férfikar a magyar komolyzenei életben nagyobb szerepet kapjon. A legmagasabban kvalifikált művészekkel, zenekarokkal tervezünk együttműködést itthon, de mindemellett igyekszünk megtalálni az utat külföldi impresszáriókhoz is. Érdemes ebben is gondolkodni már csak a kórus egyedisége miatt is. Hiszek abban, hogy nagy felfedezések előtt állunk, máshogy nem is lenne érdemes csinálni. Akárhogy is, ahol a Honvéd Férfikar megjelenik, mindig elsöprő sikert arat.
***
PROGRAMAJÁNLÓ
2022.03.22. 19:30 - Romantikus óriások: Goethe és Brahms
2022.04.11. 19:30 - Egyenes labirintus - Ősbemutatók a Honvéd Férfikarral - Petőfi és Pilinszky férfikarra
2022.05.27. 19:30 - Enharmónia - Sibelius/Alfvén/Poulenc – modern romantika férfikarra
***
További interjúk elérhetőek:
„…a neveléshez, a kultúrához hozzátartozik a gyerekek zenei tanítása is…" - Szabó Dénes karnaggyal, a Nemzet Művészével, az MMA Zeneművészeti Tagozatának rendes tagjával pályájáról, a Cantemus Kóruscsaládról és a művészeti oktatás fontosságáról beszélgettünk 75. születésnapja alkalmából.
„az együtt teremtés pedig létszükséglet, és ez művészet" - Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, az MMA Népművészeti Tagozatának rendes tagjával a néprajz, a gyermekjátékok fontosságáról és a szeretet jelentőségéről beszélgettünk 90. születésnapja alkalmából.
„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…" - Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.
„Többet kaptam, mint amit adtam…" - Farkas Ádám szobrászművésszel, az MMA rendes tagjával, elnökségi tagjával, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnökével a pályájáról, a családi örökségről, köztéri alkotásairól és a Nemzet Művésze kitüntetéséről beszélgettünk.
"...semmiről nem tehettem - azon kívül, hogy dolgoztam." - interjú Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festővel, grafikussal, látványtervezővel és íróval, az MMA rendes tagjával 90. születésnapja alkalmából.
"... a képnek meg kell szólalnia..." - interjú Haris László fotóművésszel, az MMA rendes tagjával, a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt elnökségi tagjával a Fotóhónap projektről.
„Szeretnénk bátorítani a szülőket, hogy ne féljenek az énekléstől, csak próbálják ki itt, ebben a segítő közösségben." - Gróh Ilonával, a Ringató módszer alapítójával, a Magyar Művészeti Akadémia művészetpedagógiai díjával kitüntetett, Magyar Örökség-díjas zenepedagógussal a kisgyermekek zenei neveléséről, a Ringató módszer lényegéről, a foglalkozások felépítéséről, valamint a Pesti Vigadóban heti rendszerességgel látogatható Ringató alkalmak egyediségéről beszélgettünk.
„…a legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb." - A szilágysomlyói születésű Jovián György huszonöt alkotása tölti meg realista jellegű kifejezőerővel a Pesti Vigadó hatodik emeletét a 2021. december 10-től 2022. január 30-ig terjedő időszakban. A kiállított alkotások kapcsán Zuh Deodáth-tal, a tárlat kurátorával beszélgettünk.
„A zene segít azokat a nehézségeket feloldani, amelyek a hétköznapi életben érnek bennünket." - Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a BDZ sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
„…nagy előny, hogy mi egy összeszokott páros vagyunk..." - Hegedűs Zoltán Jászai Mari-díjas színésszel, a vidéki színházak szerepéről, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban eltöltött éveiről, valamint a Pesti Vigadóban november 8-án látható Jövőre, veled, itt 2 színdarab kapcsán beszélgettünk.
"Az elsődleges cél az alkotók elismerése" - A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Képzőművészeti Tagozata idén ősszel is megrendezi az általa díjazott hazai képzőművészek munkáinak szelekciójából létrehozott tárlatát. A kiállítás kapcsán Stefanovits Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel, az MMA rendes tagjával, a Képzőművészeti Tagozat vezetőjével beszélgettünk.
„Felejthetetlen élményeket, örömöt, reményt adjunk az embereknek..." - Devich Mártont a Bartók Rádió igazgatóját, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) vezetőjét kérdeztük arról, milyen jövőbeli célok motiválják és milyen múltbéli élményekre, tapasztalatokra, tudásra építkeznek az MRME-vel.
„A keresztény művészet iránti érdeklődés nem csupán a hívőket jellemzi." - Kontsek Ildikóval, a Keresztény Múzeum igazgatójával az 1938-ban Budapesten tartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékezetét feldolgozó Legyetek tanúim című, a Pesti Vigadóban 2021. augusztus 3-ától látogatható kiállításról beszélgettünk.
"A belsőépítészet (…) szolgálat" - Beszélgetés Szenes István Ybl Miklós-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett belsőépítésszel, a Képzelet és Valóság című, 50 évre visszanyúló szakmai munkájából nyílt életmű-kiállítása kapcsán.
„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (1. rész)
„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (2. rész)
"Nem törődtem azzal, hogy mi a rend és mi a trend." - Hager Ritta textil-képzőművésszel, a nemzet művészével és az MMA rendes tagjával plasztikus felvetésű gobelin technikájáról, 1986-os vigadóbeli kiállítása hatásairól beszélgettünk 90. születésnapja és a Pesti Vigadóban 2021-ben nyíló kiállítása alkalmából.
"A plakát üzenet" - A Magyar Művészeti Akadémia a V4-ek megalakulásának 30. évfordulójára készült, mintegy 150 művet bemutató, nemzetközi plakátkiállítása a visegrádi országok 3-3 legkiemelkedőbb plakátművészének alkotásaiból válogat. A kiállítás kurátorával, Ducki Krzysztoffal, beszélgetésünk során a plakátművészet alakulására és átalakulására, a plakátok mai világban elfoglalt helyére reflektáltunk.
"Méltó módon reprezentálja a magyar zenei kultúrát." - A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett. A Pesti Vigadó évek óta otthonául szolgál koncertjeiknek, amelyek között a Lukács bérlet és a Pászti bérlet előadásai is megtalálhatóak. Herboly Domonkos főigazgató úr segítségével lehetőségünk adódott arra, hogy megismerjük a Zenekar és Énekkar mögött álló gondolatokat és értékeket, továbbá értesüljünk a következő időszakot érintő terveikről.
„Az emberi lélek megújulhat a zene hallgatása közben" - Bényei Tamás Kossuth-díjas magyar dzsesszzenésszel, a Hot Jazz Band együttes alapító tagjával és vezetőjével beszélgettünk inspirációkról, arról, mit jelent számára a jazz, mi a titka az idén 35 éve fennálló bandának.
"Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat..." - interjú Zubreczki Dáviddal az Urbanista blog alapítójával.
"Mindegyik program egyedi és különleges." - interjú Záborszky Kálmán karmesterrel, az MMA rendes tagjával, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjével a Pastorale családi sorozatról.
