Nagy Márta Zsuzsa interjúja

Hogyan lett a MÁV Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója? Úgy tudom a zene már egészen fiatalon jelen volt az életében.

Nagyon szerettem volna hangmérnök lenni.  Ez még a szocializmusban volt és annak idején ki voltak osztva bizonyos szakok, hogy melyiket hol képezhetik. Hangmérnököt csak Prágában képeztek, így én a Műszaki Egyetemen végeztem a villamosmérnöki karon. Mint kutatómérnök dolgoztam egy darabig, ez alatt az idő alatt készültem fel a zeneakadémia hegedű szakos felvételijére, mert a zene mindig jelen volt az életemben, egész korai gyerekkoromtól fogva. Pár év külföldi munka és tanulás után, hazatérve már egyértelmű volt számomra, hogy zenével szeretnék foglalkozni. Aztán főleg kamarazenekarokban játszottam, de tanítottam a Szent István Konzervatóriumban is, amellett egy vonósnégyesben zenéltem és zenélek a mai napig is. Aztán kiírtak egy pályázatot a MÁV Szimfonikus Zenekar vezetésére, amit én nyertem meg, és így kerültem ide. Immáron 17 éve vezetem az együttest. Azt csinálom, amit szeretek, ez egy szép és nemes dolog, jó ügyet szolgálok.

Mikor és hogyan alakult meg a MÁV Szimfonikus Zenekar?

Gyakorlatilag a II. világháború alatt. Magyarországon 1945. április 4-én értek véget a harcok, a háborúnak május 9-én lett vége Európában. A zenekarunk május 1-én alakult meg hivatalosan. A háború után, az építőanyagok fuvarozásához a vasút megszervezése volt az egyik legelső teendő. A MÁV akkori elnöke Varga László – aki nagy zenebarát és operarajongó volt – kezdeményezésére, a vasút nemcsak az ország újraépítésében vett részt, hanem a háborúban szenvedett emberek lelkének a gyógyításában is. Erre a legjobb eszköznek a klasszikus zenét gondolta. Keresett az operaházból egy fiatal karnagyot Szőke Tibort, aki az együttes első művészeti vezetője lett és megalapította a MÁV Szimfonikus Zenekart. A zenekar kapott egy szerelvényt hálókocsikkal és hangszerszállító vagonokkal, amelyekbe egyedi hangszerszállító tokokkal ellátott szekrényeket szereltek be, hogy a hangszereket biztonságosan, stabilan lehessen vinni egyik fellépési helyről a másikig. A háború után vidéken egyáltalán nem voltak zenekarok még vagy húsz évig. Így a MÁV Szimfonikus Zenekar gyakorta turnézott szerte az országban a zenekar számára kialakított vagonokkal. Aztán később az Operaház is csatlakozott ezekhez a produkciókhoz és a vasúti kocsik száma kibővült díszletes és énekes vagonokkal. Az volt a legszebb ezekben a fellépésekben, hogy az akkori legnagyobb művészeink: Székely Mihálytól kezdve Gyurkovics Máriáig, szívesen jöttek és lelkesen léptek fel a vidéki kis kultúrházakban is. Ez volt a zenekar indulásának a története.

MÁV Szimfonikus Zenekar fellépés közben, fotó: Steirer Máté

A gyógyír, a lelki feltöltődés a mostani Covid és háborús időszakban nem is lehetne aktuálisabb.  Hogyan próbálja a zenekar „simogatni" a közönsége lelkét ezekben a nehéz időkben?

Egy dolgot mindenképpen ki kell, hogy emeljek, mert szerintem óriási dolog, hogy sem a fenntartónk, sem pedig az állam nem csökkentette a támogatás szintjét ezekben az időkben. Míg más országokban azt láttuk, hogy megszűntek zenekarok, vagy bizonytalan ideig fizetés nélküli szabadságra küldték a zenészeket, nálunk nem volt ilyen. Anyagilag és erkölcsileg is megkaptuk a támogatást ezekben az időkben is. A MÁV Szimfonikus Zenekar régen vonattal, most autóval vitte el a művészetet az embereknek, akiket hangfelvételeken keresztül értünk el a Covid idején. Érettségiző diákok kértek meg minket, hogy játsszuk le a tanároknak az általuk felénekelt dallamokat, mert nem tudnak kimenni szerenádozni, de elmentünk például idősek otthonába is, amikor tilos volt a látogatás, hogy ők is halljanak hangversenyeket. A siker nem maradt országhatárokon belül, a The Guardian című brit országos napilap egy teljes oldalas cikkben hozta le az akciónkat. Nagyon büszke voltam a zenekarunkra. Sok online koncertet is adtunk egyébként ezekben az időkben.

Hogyan épül fel a zenekar? Milyen hangszeren játszanak a tagok és hány fős jelenleg az együttes?

Mi egy tradicionális szimfonikus zenekar vagyunk, 95 muzsikusunk van, ami nem 95 állást jelent, vannak, akik részmunkaidőben játszanak nálunk. Minden, a szimfonikus alaprepertoárban szereplő hangszer megtalálható az együttesben.   A zenekar művészeti vezetésében Farkas Róbert vezető karmesterünk mellett, olyan nemzetközileg elismert mesterek vesznek részt, mint Kobayashi Ken-Ichiro, Csaba Péter, Takács-Nagy Gábor és Kesselyák Gergely. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nálunk megforduló vendégművészek szintén a legmagasabb kvalitást képviseljék. Nagy gondot fordítunk az ifjúság zenei nevelésére, és arra is, hogy lehetőséget adjunk az ifjú tehetségeknek, szólistáknak és karmestereknek, hogy nagyzenekarral is bemutatkozhassanak. Körülbelül évente – ha a Covid előtti időket nézzük – 140-150 programunk van. Azért fogalmazok úgy, hogy programunk, mert ebben például benne van az is, amikor egy gyerekcsoportnak tartunk hangszerbemutatót négy zenésszel, de a nagyobb koncertek is, amikor százan vagyunk a színpadon. A nézőszámunk olyan 50 ezer fő/év körül mozog.

Lendvai György, fotó: Steirer Máté

Mennyire nehéz ma behívni a nézőket egy-egy komolyzenei koncertre? Hogyan változott ez az elmúlt tíz-húsz év távlatából?

A nézőszámot illetően én nem vagyok pesszimista, sőt, úgy gondolom, hogy a történelemben nem volt még olyan időszak itt Magyarországon, amikor ennyi ember járt volna klasszikus zenét hallgatni, mint most. Tíz szimfonikus zenekar van ma Budapesten, mindegyik teltházzal játszik (ha nincs éppen Covid járvány), a legnagyobb probléma most a szimfonikus zenekarok életében, a koncerttermek hiánya. A tapasztalat az, hogy amikor létrejön egy új zenekar és profivá válik, akkor szép lassan megteremti magának a bázisközönségét.

A fiatalabb generációt hogyan tudják bevonzani? Egyáltalán cél-e az, hogy megszólítsák a fiatalokat is a koncertekkel?

Igen, nekünk rengeteg fiatalokat célzó programunk van és fontos kiemelni, hogy programról beszélünk, nem pedig hangversenyről. Több tucat általános- és középiskolával vagyunk napi kapcsolatban. Nagyon sok múlik azon, hogy az igazgató, vagy az énektanár szívügyének tekinti-e a dolgot. Mi nem tudjuk az ének-zeneoktatást átvállalni a tanároktól, de az iskolák felé sok ismeretterjesztő tevékenységet végzünk, úgy szoktam mondani, hogy az általános iskolában elvetjük a magot. A zenei oktatás borzasztó fontos lenne. Bátran mondhatom, hogy mindegyik zenekar, amelyet én Magyarországon ismerek, elkötelezett abban, hogy közreműködjön a zenei oktatásban. Ami a fiatalok bevonzását illeti, úgy látom, hogy egyre több olyan program van, ahol átlépnek határokat, bevisznek mindenféle fúziót a koncertek részeként, csak azért, hogy minél több fiatalt szólítsanak meg. Attól, hogy valamit leegyszerűsítünk, nem lesz jobb. Keller András hegedűművész fogalmazott úgy és abszolút egyetértek vele: „Bartókot nem kell közelebb vinni az emberekhez, az embereknek kell közelebb menni Bartókhoz… Bartókból nem kell jazzoperát csinálni, vagy musicalt, mert akkor elveszik belőle valami."

MÁV Szimfonikus Zenekar fellépés közben, fotó: Steirer Máté

Úgy tudom sok külföldi híres előadóművésszel is felléptek az elmúlt években. Melyik volt a legemlékezetesebb ilyen fellépés az Ön számára?

Amikor a MÁV Szimfonikus Zenekar Luciano Pavarottival együtt zenélt, az mindenkinek hatalmas élményt jelentett, még a többi világhírű tenorral összehasonlítva is. Plácido Domingó és José Carreras is óriási tenorok, Andrea Bocelli is nagyon jól énekel, de a Pavarotti-s fantasztikus koncertek körül mindig óriási felhajtás volt, érezni lehetett, hogy ő a No.1.

Sok ismert és elismert zenekar működik ma Magyarországon. Mitől más a MÁV Szimfonikus Zenekar, mint a többiek? Miben rejlik az egyedisége? Azt tudom, hogy a világon két vasúthoz köthető zenekar működik. A MÁV Szimfonikus Zenekar az egyik, a másik egy dél-koreai együttes.

Sajnos a dél-koreai zenekar már megszűnt a Covid alatt, úgyhogy már csak mi maradtunk a világon, mint egyetlen vasút által működtetett zenekar. Ilyen szempontból egyediek vagyunk. A MÁV Szimfonikus Zenekar elsősorban a klasszikus alap repertoárt játssza. Úgy gondolom, hogy a klasszikus zenének több szezonra való jó darabja van, ami érdekes a közönség számára és építi a zenekart. Időnként persze mi is játszunk másfajta darabokat, együttműködünk más műfajt képviselő együttesekkel, Roby Lakatostól kezdve a Cotton Club Singers-ig, Zsédától Charlie-ig. Napjaink zenéjét is ápoljuk. Jelenleg is több kortárs zeneszerző ír darabot a zenekar számára. Megfizethető áron változatos programot, magas minőséget és kiváló közreműködőket kínálunk.

Önnek volt esetleg olyan nehézség az életében, amin a kultúra, a zene segített túllendülni?

Az esetemben ez egy permanens dolog. Évente körülbelül 100-120 hangversenyt hallgatok, hetente két-három koncertet biztosan. A pandémia alatt vette észre az ember, hogy ez mennyire hiányzott, amikor nem volt. Nem könnyű egy zenekart vezetni, nem könnyű egy zenekart fenntartani, van, hogy az embernek bizonyos nehézségek után úgymond „tele van a hócipője". Aztán jön egy koncert, ahol gyönyörűen megszólal egy darab és az ember látja a csillogó szemű zenészeinket, a közönség arcát, a világhírű szólistát, vagy karmestert, akik lelkesen mondják, hogy milyen nagyszerűen teljesített a zenekar… Ezek az élmények erőt tudnak adni a nehéz helyzetekben és segítenek túllendülni a mindennapok nehézségein.

***

További interjúk elérhetőek:

„Szükségünk van eligazító szavakra, mondatokra, amelyekből hirtelen megértjük, hová értünk, honnan jöttünk, hová tartunk." - Kodolányi Gyula költővel, íróval az MMA Irodalmi Tagozatának rendes tagjával, Antall József és Boross Péter főtanácsadójával a feltöltődésről, újrakezdésről és az irodalmári lét sajátosságairól beszélgettünk.

„…a neveléshez, a kultúrához hozzátartozik a gyerekek zenei tanítása is…" - Szabó Dénes karnaggyal, a Nemzet Művészével, az MMA Zeneművészeti Tagozatának rendes tagjával pályájáról, a Cantemus Kóruscsaládról és a művészeti oktatás fontosságáról beszélgettünk 75. születésnapja alkalmából.

„az együtt teremtés pedig létszükséglet, és ez művészet" - Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, az MMA Népművészeti Tagozatának rendes tagjával a néprajz, a gyermekjátékok fontosságáról és a szeretet jelentőségéről beszélgettünk 90. születésnapja alkalmából.

„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…" - Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.

„Többet kaptam, mint amit adtam…" - Farkas Ádám szobrászművésszel, az MMA rendes tagjával, elnökségi tagjával, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnökével a pályájáról, a családi örökségről, köztéri alkotásairól és a Nemzet Művésze kitüntetéséről beszélgettünk.

"...semmiről nem tehettem - azon kívül, hogy dolgoztam." - interjú Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festővel, grafikussal, látványtervezővel és íróval, az MMA rendes tagjával 90. születésnapja alkalmából.

"... a képnek meg kell szólalnia..." - interjú Haris László fotóművésszel, az MMA rendes tagjával, a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt elnökségi tagjával a Fotóhónap projektről.

Rekviem a meg nem született életekért… - Újhelyi Kinga, Jászai Mari-díjas színésznővel beszélgettünk színészi pályájának kezdeteiről, illetve a Pesti Vigadó Szó-Szín-Játék sorozatának októberi előadása, a Dancs Rózsa: Anyaöl című monodráma kapcsán.

„…csak nézek föl, föl, s egyre följebb és még mindig nincs sehol a mennyezet!" - interjú Urbán Somával, aki az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) művészettörténeti döntőjében, a Feszl Frigyes tervezte Pesti Vigadóval foglalkozott.

„Szeretnénk bátorítani a szülőket, hogy ne féljenek az énekléstől, csak próbálják ki itt, ebben a segítő közösségben." - Gróh Ilonával, a Ringató módszer alapítójával, a Magyar Művészeti Akadémia művészetpedagógiai díjával kitüntetett, Magyar Örökség-díjas zenepedagógussal a kisgyermekek zenei neveléséről, a Ringató módszer lényegéről, a foglalkozások felépítéséről, valamint a Pesti Vigadóban heti rendszerességgel látogatható Ringató alkalmak egyediségéről beszélgettünk.

„…a legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb." - A szilágysomlyói születésű Jovián György huszonöt alkotása tölti meg realista jellegű kifejezőerővel a Pesti Vigadó hatodik emeletét a 2021. december 10-től 2022. január 30-ig terjedő időszakban. A kiállított alkotások kapcsán Zuh Deodáth-tal, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

„A zene segít azokat a nehézségeket feloldani, amelyek a hétköznapi életben érnek bennünket." - Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a BDZ sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.

„…nagy előny, hogy mi egy összeszokott páros vagyunk..." - Hegedűs Zoltán Jászai Mari-díjas színésszel, a vidéki színházak szerepéről, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban eltöltött éveiről, valamint a Pesti Vigadóban november 8-án látható Jövőre, veled, itt 2 színdarab kapcsán beszélgettünk.

"Az elsődleges cél az alkotók elismerése" - A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Képzőművészeti Tagozata idén ősszel is megrendezi az általa díjazott hazai képzőművészek munkáinak szelekciójából létrehozott tárlatát. A kiállítás kapcsán Stefanovits Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel, az MMA rendes tagjával, a Képzőművészeti Tagozat vezetőjével beszélgettünk.

„Felejthetetlen élményeket, örömöt, reményt adjunk az embereknek..." - Devich Mártont a Bartók Rádió igazgatóját, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) vezetőjét kérdeztük arról, milyen jövőbeli célok motiválják és milyen múltbéli élményekre, tapasztalatokra, tudásra építkeznek az MRME-vel.

„A keresztény művészet iránti érdeklődés nem csupán a hívőket jellemzi." - Kontsek Ildikóval, a Keresztény Múzeum igazgatójával az 1938-ban Budapesten tartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékezetét feldolgozó Legyetek tanúim című, a Pesti Vigadóban 2021. augusztus 3-ától látogatható kiállításról beszélgettünk.

"A belsőépítészet (…) szolgálat" - Beszélgetés Szenes István Ybl Miklós-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett belsőépítésszel, a Képzelet és Valóság című, 50 évre visszanyúló szakmai munkájából nyílt életmű-kiállítása kapcsán. 

„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (1. rész)

„Misszióm a magyar kincseket megismertetni a világgal." - Beszélgetés Keller András idén március 15-én Kossuth díjjal kitüntetett hegedűművésszel, a Keller Quartet alapítójával, a Concerto Budapest zeneigazgatójával a zenekar életéről, a mesterek hagyatékáról és a magyar komolyzene csodájáról. (2. rész)

"Nem törődtem azzal, hogy mi a rend és mi a trend." - Hager Ritta textil-képzőművésszel, a nemzet művészével és az MMA rendes tagjával plasztikus felvetésű gobelin technikájáról, 1986-os vigadóbeli kiállítása hatásairól beszélgettünk 90. születésnapja és a Pesti Vigadóban 2021-ben nyíló kiállítása alkalmából.

"A plakát üzenet" - A Magyar Művészeti Akadémia a V4-ek megala­ku­lá­sának 30. évfordulójára készült, mintegy 150 művet bemutató, nemzetközi plakátkiállítása a visegrádi országok 3-3 legkiemelkedőbb plakátművészének alkotásaiból válogat. A kiállítás kurátorával, Ducki Krzysztoffal, beszélgetésünk során a plakátművészet alakulására és átalakulására, a plakátok mai világban elfoglalt helyére reflektáltunk.

"Méltó módon reprezentálja a magyar zenei kultúrát." -  A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett. A Pesti Vigadó évek óta otthonául szolgál koncertjeiknek, amelyek között a Lukács bérlet és a Pászti bérlet előadásai is megtalálhatóak. Herboly Domonkos főigazgató úr segítségével lehetőségünk adódott arra, hogy megismerjük a Zenekar és Énekkar mögött álló gondolatokat és értékeket, továbbá értesüljünk a következő időszakot érintő terveikről.

„Az emberi lélek megújulhat a zene hallgatása közben" - Bényei Tamás Kossuth-díjas magyar dzsesszzenésszel, a Hot Jazz Band együttes alapító tagjával és vezetőjével beszélgettünk inspirációkról, arról, mit jelent számára a jazz, mi a titka az idén 35 éve fennálló bandának.

"Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat..." - interjú Zubreczki Dáviddal az Urbanista blog alapítójával.

"Mindegyik program egyedi és különleges." - interjú Záborszky Kálmán karmesterrel, az MMA rendes tagjával, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjével a Pastorale családi sorozatról.